Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. III. kötet (Budapest, 1910-1911)

150 Polgári perrendtartás 1&5—168. §§. rendeletét nem sajátkezüleg látta el kézjegyével, azt az okiratot érvényességétől meg nem fosztja. C. 1906. október 30. 2735/905. Gl. XIV. 505. Az Ausztriában történt születésről az ottani illető egyházi hivatal által kiállított anyakönyvi kivonat közokirat erejével bir és ezt az erejét a fennálló viszonosságnál fogva Magyarországban is megtartja. — Az, hogy a biróság a nem magyar nyelvű okiratot, ha azt a biróság és a felek megértik, perben elfogadja, a bíróságnak olyan belső ügykezelési dolga, mihez a félnek beleszólási joga nincs. Ouria 1904. szeptember 16. G. 157. Azonos 131/904. Gr. X. 781. A közjegyzői okirattal szemben is bizonyítható, hogy a felek abba szinlelt jogügyletet vagy nyilatkozatot vétettek fel. Curia 1904. szept. 1. I. G. 130/903. Gr. X. 782. Okiratok. Lfi. 1875. jun. 9. 4378. Gl. VI. 892. L. m. K. 1896. nov. 16. G. 73. Gl. VI. 906. Gy. 1898. ápr. 21. G. II. 17. Gl. VI. 908. Curia 1902. szept. 12. I. G. 101. Gl. VI. 909. Lólevél, mint közokirat. í*. 1896. márcz. 9. G. 5. sz. Gl. VI. 910. Büntető és fegyelmi bírósági itélet mint közokirat. B. 1897. január 14. I.G. 257/96. Gl. VI. 911. L. m. B. 1899. szept. 7. II. G. 59. Gl. VI. 912. Az 1868 :LIV. t.-cz. 165. §-ának rendelkezéséből nem következik, hogy a közokirattal szemben a bizonyítás ki volna zárva, s nincs oly jogszabály, amely tiltaná azt, hogy a szerződő felek valamely közokiratban foglalt szerződéses megállapodásnak a szerződésből ugyan ki nem tünő, de a szerződő felek által czélbavett értelmét magán a közokiraton kivül egyébként is bizonyíthassák. P. 1898. márcz. 28. G. 8. sz. Gl. VI. 914. Közokiratnál nics kizárva a bizonyítás az ennek tartalmával ellentétben nem álló, hanem annak egyéb rendelkezéseivel összeférő oly szóbeli megállapodásra nézve, amely a közokirat homályos tartalma mellett, a felek valódi szerződési akaratának megállapítására irányul. C. 1897. ápr. 6. I. G. 30. sz. Gl. VI. 916. Minthogy nem létezik oly tiltó jogszabály vagy jogszabályt pótló bírósági gyakorlat, mely a bizonyítás elrendelését oly irányban, hogy közokiratnak a tartalma való vagy valótlan-e, kizárná, nem tekintette jogszabálysértésnek a T. azt, hogy a biróság tanuk és a fél hit alatti vallomásának mérlegelésével azt a tényt állapította meg, hogy az 1896. évben létesített bírói egyezség alkalmával az alperes igényéről le nem mondott és hogy az egyezség részben valótlanságot tartalmaz. T. 1899. nov. 15. G. 89. sz. Gl. VI. 917. L. m. C. 1896. ápr. 1. 2071/95. Gl. VI. 918. Közjegyzői okiratban foglalt adásvevési szerződés érvénytelennek az oknál fogva nem mondható, mert az okirat a törvényes kellékeknek meg nem felelvén, közokirat erejével nem bir. Ha az okirat az 1868: LIV. t.-cz. 167. és 168. faiban előirt kellékeknek megfelel, az 1874. évi XXXV. t.-cz. 68. §-ának végbekezdése értelmében érvényes magánokiratnak tekintendő. Gl. XII. 1287. C. 1905. márcz. 14. 3128/904. 167—168. §§. Orvosi rendelvénynek perben a gyógyszerész által történt felmutatása még annak, hogy a gyógyszerek valóban ki is szolgáltattak, bizonyítékául nem szolgálván, a való ban megtörtént kiszolgáltatás fel peres által perrendszerüen bizonyítandó. C. 1870. május 5. 1918/69. sz. a. Gr. IV. 1137. Tanuk által előttemezett okirat a kibocsátó jogutóda ellen is teljes bizonyítékul szolgálván, ha annak valódisága kétségbe vonatik, nem az okiratra hivatkozó fél tartozik a valódiságot, hanem az ellenfél tartozik az általa valódiságra nézve kétségbe vont okirat valótlanságára vonatkozó állítását bebizonyítani. C. 1872. november 16. 8684. sz. a. Gr. IV. 1138.