Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. III. kötet (Budapest, 1910-1911)

140 Polgári perrendtartás 152. §. önként következik, hogy a hagya­tékátadó végzéssel -megállapított jogviszony megváltoztatására alapul szolgáló tényekre vonatkozólag a bizonyitási kötelezettség a jogvi­szony megváltoztatását kivánó felet terheli. C. 1894. jan. 14-én 843. sz. Gr. IV. 1079. Gl. VI. 844. Aki a telekkönyvi tulajdonossal szem­ben oly kötelező szerződést vitat, melynél fogva a tulajdonjog őt il­leti, az ezen szerződés létesültét bi­zonyitani tartozik. C. 1894. okt. 30. 6536. sz. Gr. IV. 1080. Gl. VI. 823. Ha a haszonbérlő a haszonbérbeadó bérkövetelésével szemben támasz­tott bérleengedési igényét arra ala­pit ja, illetve a haszonbérbeadó bér­követelésének jogosulatlanságát azon az alapon vitatja, hogy a haszon­bérleményt egészben vagy részben nem használhatta, ugy ezt a tény­körülményt a haszonbérlő tartozik bizonyitani és az ellenkező tény­körülmény bizonyítására a bér­beadó nem szorítható. C. 1898. jan. 28. I. G. 419/1897. sz. Gr. IV. 1081. Gl. VI. 836. Megállapítási perben a bizonyitás terhe nem a felek perbeli állása sze­rint megy át egyik vagy másik félre, hanem marad a magánjogi viszony­ból származó bizonyitási teher. Sz. 1897. G. 81. sz. Gl. VI. 821. Uj bizonyítékra alapított perujitási kereset esetében a bizonyitás terhe az újító felet terheli. D. 1897. jun. 28. G. 74., Kolozsvári T. 1901. ápr. 15. G. 12. sz. Gl. VI. 822. Alp. tagadta, hogy a kereseti sör­árukra nézve feltétlen adásvételi ügylet jött létre és azt adta elő, hogy ő a kereseti sörárukat felpe­restől azon kikötés mellett ren­delte meg, ha a pünkösdi napo­kon eladni nem tudja, felp. vissza­venni köteles. Ily körülmények között felperesnek állott köteles­ségében a kereseti sörárukra vo­natkozó adásvételi, ügyletnek fel­tétlen létrejöttét bizonyitani. Ezt azonban nem tette, sőt a feltétlen adásvételi ügyletnek létrejöttét bi­zonyitani meg sem kísérletté. Fel­peres tehát keresetével feltétlenül elutasítandó volt. C. 1894. noy. 3. 575. váltósz. Gl. VI. 825. B. 1898. decz. 16. I. G. 249. GL VI. 826. Sz. 1900. nov. 20. G. 166. GL VI. 831. Felp. a B) alatti adásvételi szerző­désnek általa történt aláírását be­ismerte, következőleg arra nézve, hogy ezen szerződés színlelt, illetve az abban kitüntetett ingatlant al­peresnek valóban el nem adta, a bizonyitás kötelezettsége felperest terhelte. C. 1896. decz. 22. 9521. sz. Gl. VI. 833. B. 1902. febr. 11. G. I. 3. sz. Gl. VI. 834. Altalános jogszabályt képez, hogy az eladó teljesítés gyanánt az el­adott ingatlant a vételár kifizeté­sekor oly állapotban tartozik át­adni, hogy arra telekkönyvileg a tulajdonjog a vevő nevére átirat­ható legyen; ezzel az általános jogszabálylyal szemben az előadó felet terheli a bizonyitási kötele­zettség az előadottaktól eltérő kü­lön megállapodás kimutatására. B. 1897. ápr. 9. I. G. 53. sz. Gl. VI. 835. A felebbezési bíróság a bizonyitási teher szabályainak megsértésével mondotta ki a keresetet időelőtti­nek, mert a munkakövetelés rend­szerint a munka befejezésével azonnal lejárván, az ellenkezőt, vagyis azt, hogy a fizetésre nézve a felek közt az emiitett szabálytól eltérő megállapodás jött létre, an­nak kell bizonyitani, a ki ezt ál­lítja. Gy. 1901. nov. 28. G. II. 66. sz. Gl. VI. 839. Abból a jogszabályból, hogy a szol­gálat ellenszolgáltatás mellett tel­jesítettnek tekintendő, önként fo­lyik, hogy azt, miszerint a felp. a szolgálatra díjtalanul vállalko­zott, az ellenfél tartozott bizonyi­tani. B. 1901. okt. 31. II. G. 81. sz. Azonos: Bpesti T. 1898. nov. 11. II. G. 77. sz. Győri T. 1902. jul. 1. G. I. 28. sz. GL VI. 840. Azzal a vélelemmel szemben, mely szerint a házasság tartama alatt szerzett vagyonra nézve minden­kor a férj tekintendő főszerzőnek,

Next

/
Oldalképek
Tartalom