Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. III. kötet (Budapest, 1910-1911)

Novella 9—10. §§. az egyes közbirtokosok között fennforgó arányositási és tagositási kérdésekben bármely közbirtokosoknak külön érdekeit ne képviselhesse. Curia 1891. ápr. 28. 7733/90. sz. Gr. IV. 909. Az oly egyezség alapján, mely szerint a fizetések teljesítésére a község egyetemlegesen köteleztetett és az egyes részletek beszedésére és az uradalmi pénztárba beszolgáltatására a község mindenkori birája nyert meghatalmazást, a volt úrbéres község, illetve az úrbéresek nevében az egyezségben kötelezett fizetések teljesitésére meghatalmazott községi biró ellen helyesen indittatott a kereset. Curia 1892. márczius 10. 8793/91. sz. Gr. IV. 910. Midőn a közbirtokosság ügyeit a községi képviselőtestület intézi, a közbirtokosságot a községi képviselőtestület élén álló községi biró van hivatva képviselni. A megye alispánjának, mint a községi képviselőtestület felettes hatóságának azon nyilatkozata, hogy a közbirtokosság ügyeit, régi gyakorlat alapján, a községi biró elnöklete alatt a községi képviselőtestület szokta intézni: ezen tényre teljes bizonyitékot képez és a képviseleti jogot megállapítja. Curia 1892. márczius 11. 8594/81. sz. Gr. IV. 911. Gl. VI. 749. A közbirtokosság jogi személyt — ha az akként szervezve nincs — nem képezvén, annak elnöke vagy igazgatója a közbirtokosságnak perbeli képviseletére csakis a közvagyon kezeléséből kifolyó ügyekben van hivatva, mig a közvagyon állagát vagy arra vonatkozó kötelezettségét érintő ügyekben külön meghatalmazás nélkül, elnök vagy igazgató által képviseletnek helye nincs, hanem a közbirtokosok felperesekül egyénenként léphetnek fel s alperesekül egyénenként, esetleg a netán ismeretlenek hirlapi idézés utján, vonandók perbe. Curia 1903. jun. 16. 2888. sz. Gr. IV 912. Gl. VI. 734. Oly keresetekben, melyekben felperesként valamely czég szerepel,' ennek megnevezése elégséges és a képviselő névszerinti kijelölésének mellőzése semmiségi esetet nem képez. Semmitőszék 1875. január 21. 20.416. sz. Gr. IV. 913. Valamely még be nem jegyzett, azon ban üzletét már tényleg megkezdett közkereseti társaság egyik tagja által a társasági képviseletre akár biróság előtt, akár bíróságon kivül kötött egyezség a többi tagokat is kötelezi. Curia 147/77. sz. Gr. IV. 914. A képviseleti jogosultság elleni kifogás figyelembe nem vehető, ha valamely biztositó-intézet főügynöke az igazgatóságtól a társaság perbeli képviseletére meghatalmazást mutat fel. Smsz. 3209/79. sz. Gr. IV. 915. Gl. VI. 758. Az a perjogi kérdés: vájjon valamely törvényszékileg be nem jegyzett közkereseti társaságnak kik a tagjai, mint oly ténybeli kérdés, mely közokirattal nincs bizonyitva, csak a társaság tagjaiul állított egyéneknek személyes beidézése s meghallgatása mellett állapitható meg biróilag. Curia 1889. szeptember 12. 1018. sz. Gr. IV. 916. A kit mint valamely czég tulajdonosát támadnak meg keresettel, az meg nem jelenése esetében beismeri azt, hogy ő azon czégnek tulajdonosa, minélfogva ez a tény akkor is valónak tartandó, ha az Ítélet ezt tüzetesen ki nem fejezte. Curia 1891. szeptember 30. 3355. sz. Gr. IV. 917. Az igazgatóság, mint nem tulajdonosa a részvénytársaság üzletének, törvényes hatáskörénél fogva czégvezető kirendelésére jogosítva nincs. Budapesti tábla 1537/91. sz. Gr. IV. 918. A részvénytársaság a czégjegyzés módját az alapszabályokban meghatározni köteles, de abban, hogy a czégnek jegyzésére az igazgatóság tagjain kivül másokat is megbízhasson, korlátozva nincs. Buda-