Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. III. kötet (Budapest, 1910-1911)

118 Novella 9—10. §§. mélyében indíthat pert. C. 1894. szept. 26. 6158. sz. Gr. IV. 887. ífoha a baptista egyházközség jogi állása kormányhatóságilag szabályozva nincsen és sem bevett, sem elismert, sem türt vallásfelekezetet nem képez, mégis a baptisták mint magántársaság, elöljáróságuk személyében perelhetők. C. 1895. jun. 25. 4725. sz. Gr. IV. 888. A róm. kath. egyházközségnek vagyoni kérdésben a biróságok előtti képviseletére az illetékes megyés püspök lévén hivatva: az ettől eltérő rendelkezést tartalmazó egyházközségi önkormányzati szabályok csak akkor tekinthetők érvényeseknek, ha azok az egyházi fenhatóságon kivül, a korona jogainak nyilatkozata gyanánt, a vallásügyi országos kormány által is megerősítést nyertek. C. 1895. szept. 10. 4338/1894. sz. Gr. IV. 889. Gl. VI. 738. Róm. kath. egyházi czélokra tett alapítványok képviseletére kizárólag a megyés püspök lévén hivatva, az ily hagyományt tartalmazó végrendelet az alapítvány tekintetében érintetlenül hagyandó, ha annak képviseletére nem a megyés püspök, hanem az illető plébános lett perbe idézve. Ouria 1896. ápr. 1. 1864/1895. sz. Gr. IV. 890. Gl. VI. 741. A községi elöljárók a község nevében pert indítani s e végből ügyvédet vallani csak azon esetben vannak jogosítva, ha erre a községi képviselőtestület által felhatalmaztalak. C. 1873. aug. 21. 7483. sz. Gr. IV. 891. A községi képviselőtestület, mint egyedül a község önkormányzati jogának gyakorlatára hivatott közeg, a perrendtartás 33. §-ában felsorolt jogi személyek közé nem tartozik s a határozatai által netalán okozott károkért nem a testület, hanem a törvénytelen cselekményt elrendelő tagok felelősek, ezeknek pedig a községi bíró nem a törvényes képviselője. Smsz. 1875. aug. 25. 12.813. sz. Gr. IV. 892. Gl. VI. 732. Miután az ügyvédi rendtartás által az 1870:XLII. t.-cz. nem érintetik, ennek 60. §-a szerint pedig a tiszti ügyész van hivatva a törvényhatóságot, mely mellett alkalmazva van, magánperes ügjreiben képviselni, oly tiszti ügyészek, a kik magukat az ügyvédi kamara vezette ügyvédi lajstromba be nem vezettették, a felettes törvényhatóságtól nyert meghagyás folytán azt rendes perben is képviselhetik. Semmitőazék teljes ülési megállapodás 1875. november 17. 15.884. sz. Gr. IV. 893. Gl. VI. 727. Az elsőbiróság ítélete az eljárással együtt, ama okból, hogy a perrendtartás 84. §-a rendelkezéséhez képest a község képviseletében fellépett előljáró a keresetben neveztetett meg, azért nem volt hivatalból megsemmisíthető, mert a keresethez csatolt meghatalmazást a község bírája és jegyzője aláirta és a községi pecsét reányomásával is megerősítette és ekkép felperes község a kereset indítása körül törvényes képviselőjét nem mellőzte. C. 7872/1885. sz. Gr. IV. 894. A megyei alispán nem vonható mint magánszemély perbe oly eljárásért, melyet hivatalos minőségben a megye nevében és képviseletében tett meg. 0. 1889. okt. 3. 7809. sz. Gr. IV. 895. A város közönségét a polgármester személyében lehet perbe vonni. C. 1894. jun. 7. 3655. sz. Gr. IV. 896. Az árvaszék egyes szakközege csak a szakmájához tartozó teendők teljesítésére, különösen pedig a pénztárak, a gyámoltak és gondnokoltak pénzeinek kezelésére lévén hivatva, az utóbbi ellen kereset nem intézhető. A törvényhatóságok árvaszéki ügyészei az első végzések elfogadására jogosítva nincsenek. Smsz. 1879. márcz. 18. 2824. sz. Gr. IV. 897. Gl. VI. 692.