Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. III. kötet (Budapest, 1910-1911)

114 Novella 9—10. §§. Telki szolgalom érvényesítésére sem az 1894. évi XII. t.-cz. 61. §-a szerinti czélokból az idézett tör­vény VIII. fejezete értelmében alakult hegyközségnek, sem az ily­kép meg nem alakult érdekeltség­nek nincs kereseti joga. Ennél­fogva a hegyközség képviseletében fellépett hegygyülési megbízottak az érdekelt hegybirtokosok külön meghatalmazása nélkül a per tár­gyává tett telki szolgalom érvé­nyesítését czélzó kereset indítására nem jogosítottak. Jogt. mag. II. 109. Az 1868: XXXVIII. t.-cz. 10. §-ának ama rendelkezésébal, hogy népokta­tási nyilvános tanintézeteket, hit­felekezeteket társulatok, egyesek, községek és az állam állithatnak fel, az következik, hogy jogi sze­mélyiségűk nem a felállitott tan­intézeteknek, hanem az ezeket fel­állitó jogi vagy természetes szemé­lyeknek van. Jogt. mag. II. 194. A perbeidézett kiskorúak nevében a per folyamában azok gyámja által kötött bírói egyezség jogérvényes­ségéhez gyámhatósági jóváhagyás szükséges. Semmitöszék 4497/78. sz. a. Gr. IV. 844. Gl. VI. 687. Ha kiskorúak közgyám személyében vonatnak perbe, ezen egész eljárás — az 1881 :LIX. t.-cz. 39. §-ába ütközvén, — valamint az Ítéletek megsemmisítendők. Bpesti tábla 8393/78. sz. a. Gr. IV. 845. A gyámja képviselete mellett perbe idézett kiskorúnak, ha azt állítja, hogy az 1877: XX. t.-cz. 4., 5., 6. §-ai értelmében önképviseletre jo­gosulttá vált, ezt bizonyítania kell, különben ez az állítása figyelembe nem vétethetik. Semmitöszék 1878. május 15. 8422. sz. a. Gr. IV. 846. Oly esetben, midőn a perben álló kiskorú fél és gyámja érdekei ösz­szeütköznek, a kiskorú perbeli kép­viselete iránti ügygondnok-rende­lésre az 1877: XX. t.-cz. életbelépte folytán a gyámhatóság s nem az eljáró perbíróság van hivatva. Sem­mitöszék 1878. jul. 16. 14.675. sz. a. és 1880. márcz. 4. 3984. sz. a. Gr. IV. 847. A keresetlevél hivatalból való vissza­utasítására törvényes alapot nem szolgáltat az a körülmény, hogy felperes a kiskorúak képviseleté­ben beidéztetni kért gyám ebbeli minőségét nem a gyámhatóság ál­tal kiállított okmánynyal, hanem a hagyatéki bíróság bizonyítványá­val igazolta. Semmitöszék 1878. aug. 27. 25.564. sz. Gr. IV. 848. A gyámhatóság intézkedésének bevá­rásáig, tekintettel a kitűzött záros határidőre, a kiskorúak jogai nyil­ván veszélyeztetve lévén, ily kivé­teles esetben a szükséges s elmu­laszthatlan teendők foganatosítá­sára az igénylő kiskorúak képvise­letében a közgyám is hivatva van. Semmitöszék 1879. márcz. 13. 4204. sz. a. Gr. IV. 849. A megidéztetni kért kiskorúak édes anyja még életben lévén, az mind­addig, mig az 1877: XX. t.-cz. ér­telmében az árvaszék által el nem mozdíttatik, egyedül van jogosítva kiskorú gyermekei képviseletére, miért is a kirendelt ügyvéd csak az anya megidőztetése s a pártfogás esetleg igénybevételével járhat el. Semmitöszék 16.276/79. sz. a. Gr. IV. 850. Gl. VI. 688. A felperes, ki keresete benyújtásakor még kiskorú volt, a per folyamán nagykorúságát elérvén s az elren­delt póttárgyalásnál saját szemé­lyében a perben tovább is részt ve­vén, az előbbi kiskorúság már nem szolgál alapul az eljárás és ítélet megsemmisítésére. Semmitöszék 17.073/79. sz. a. Gr. IV. 851. Közgyám csak az elhalaszthatlan gyámi vagy gondnoki teendőket teljesítheti, ezek közé pedig a kis­korú ellen indított szenvedőleges perek vitele nem tartozik. A kis­korú önképviseletre jogosulatlan­sága alapján az eljárás félbeszakí­tásának helye nincs, ha a kiskorú időközben teljes korát elérte. Sem­mitöszék 1879. decz. 10. 25.489., 1. 1880. július 13. 14.137. sz. a. C. 1902. nov. 6. 6887. sz. a. Gr. IV. 852. Az által, hogy az apa vizsgálati fog­ságban tar tátik, apai hatalmától

Next

/
Oldalképek
Tartalom