Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. III. kötet (Budapest, 1910-1911)

Polgári perrendtartás 67—68. §§. 101 bői nem indokolható, hogy a felperesként fellépett feleknek az egész per folyama alatt okvetlenül egy közös ügyvéd által kelljen képviseltetniök, mert e rendelkezés csak a keresetre vonatkozik. Ouria 10.465/83. sz. Gr. IV. 732. Gl. VI. 600. A perrendtartás 67. §-a csak arra vonatkozik, hogy a perben felperesként álló több személy a pervitel és eljárás szempontjából mily tekintet alá essék; nem alkalmazható tehát oly esetben, midőn felperesként több személy lépvén fel, azok némelyike szabályszerűen állott perbe, némelyik pedig képviselethiány vagy más okból perben állónak nem tekinthető. C 1890. április 29. 7529/89. sz. Gr. IV. 733. Gl. VI. 599. 68. §. Nem tekinthető a kereseti jogalap megváltoztatásának, ha felperes az elleniratban tagadott kereshetőségi joga igazolására a válaszban azt bizonyitja, hogy ő jogelődének engedményese és igy a kereseti igény érvényesítésére fel van jogositva. Curia 1872. ápr. 30. 2469. sz. Gr. IV. 734. Gl. VI. 605. A kereset jogalapja megváltoztatható nem lévén: ha per során az derül ki, hogy felperesnek van ugyan alperes ellen követelése, de nem azon jogalapon, melyre keresetét feltette: keresetével elutasítandó. Curia 1874. ápr. 30. 3072. sz. Gr. IV. 735. Nem tekinthető a kereseti alap megváltoztatásának, ha felperes keresetében a végrendelet érvénytelenítése mellett az egész hagyatéknak törvényes örökösödés utján megitéléöét kéri és e kérelmét válaszában a kötelesrész megítélésére korlátolja; mert ez által csak keresetét szállitja le, mihez a perrend értelmében joga van. Curia 1875. október 7. 6669. sz. , Gr. IV. 736. Gl. VI. 609. Ha a kereseti kérelem a nagyanya után járó kötelesrész kiadására irányoztatott, ennek a válaszban oda módositása, hogy a kereseti hagyaték nagyapai lévén, ebből a kötelesrész, mint felperesnek nagyatyja után járó, adassék ki, többé figyelembe nem vehető. C. 1875. nov. o. 8013. sz. Gr. IV. 737. Gl. VI. 610. Zálogváltó perben a kereseti jogalapot tulajdonképpen az képezvén, hogy a peres ingatlanokat »z illető alperes a felmutatott zálogszerződés alapján birja: a kereseti jogalapot lényegileg nem érinti az, hogy az a zálogszerződés, maga birtokló alperes vagy atyja által volt-e kiállitva; miért a jogalap megváltoztatásának nem veendő, ha válasziratilag a zálogbirtokos már nem mint atyjának örököse, hanem mint saját tényében forgó kéretik marasztaltatni. C. 1878. márczius 20. 1373. sz. Gr. IV. 738A perrendtartás 68. §. nem alkalmazandó arra az esetre, midőn a válaszban az egyik alperes által képviselt kiskorúak neveiben történt tévedés igazittatik ki. Curia 1878. július 11. 5174. sz. Gr. IV. 739. Gl. VI. 604. Tekintve, hogy felperes a birói illetékesség kérdésében tartott tárgyalás alkalmával, tehát még az érdembeni ellenirat előterjesztése előtt már kijelentette, hogy követelését abból a vételi ügyletből származtatja, melyet alperes az ő jogelődeivel, kinek minden jogai felperesre ruháztattak át, kötött volt, keresetváltoztatás fenn nem forog. Curia 1880. június 27. 395. sz. Gr. IV. 740. Gl. VI. 601. Tekintve, hogy jelen esetben felperes azt adta elő keresetében, hogy meghatalmazottja az alperes által szállitandó cserfahéjt azért nem vette át, mert az rossz volt, tekintve, hogy ezeknél fogva felperesnek a további perbeszédeiben felhozott az az állitása, mintha több cserfahéjt azért nem vett és nem is vehetett volna át, mert alperes többet át nem adott, több-