Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

84 Kereskedelmi jog 120—121., 124. §§. lentése a valóságnak meg nem felel. C. 1904. decz. 28. 202/904. sz. Gr. IX. 632. A közkereseti társaság feloszlásának és a felszámolás elrendelésének szorgalmazása nem tekinthető olyan jognak, amely csak a be­jegyzett kereskedőt illeti meg. Az a körülmény tehát, hogy a közke­reseti társaság bejegyezve nem volt, egymagában nem zárja ki azt, hogy a társaság feloszlására nézve a keresk. törv. intézkedései alkalmaztassanak. C. 1907. decz. 19. 1151. sz. Gl. XIV. 697. 120. §. Az a körülmény, hogy valamely fel­oszlott közkereseti társaság köny­vei megőrzés végett valamely társ­tagnak, egy harmadiknak, vagy az illetékes törvényszéknek adatnak át, ha a társaság valamely tagja ellen a társasági viszonyból eredő per indíttatik, e társasági tagok a könyvek felmatatása iránti kötele­zettsége alól fel nem oldja. A köz­kereseti társaság könyveinek tar­talma a társaság tagjainak egy­más közti jogviszonyaira nézve egymás ellenében teljes bizonyíté­kot nyújt, ha csak a bejegyzések helytelensége vagy valótlansága nem bizony itt atik. C. 1905. máj. 31. I. G. 3/905. Gl. XII. 1768. Gottl. X. 2230. A czégjegyzékből kitörölt társaság is marasztalható, mert lehet még fel­osztatlan vagyona. C. 1905. decz. 5. 1517/904. sz. Gl. XII. 1769. 121. §. Amennyiben a közkereseti társaság feloszlása vagy az egyes tag kilé­pése, vagy ennek kizáratása a ke­resik edeimi czégjegyzékbe be nem vezettetett és közzé nem tétetett: a keresk. törv. 121. §-ában meg­állapított elévülést a társaság hi­telezői ellenében érvényesíteni nem lehet, habár igazoltathatnék is, hogy ezen tények az utóbbiak előtt mindazáltal ismeretesek vol­tak. C. 48/82. Azonos 1193/82. Gr. IX. 63.".. GL IV. 532. Abból, hogy a hitelezők a tagok ma­gán vagyonából csak abban az eset­ben igényelhetnek kielégítést, ha a társasági vagyonból kielégítést nem nyertek, következik, hogy a hitelező mindaddig nincs jogo­sítva ily irányban fellépni, mig e feltétel be nem állott, tehát a csőd megszüntetéséig. Az elévülés is ettől az időtől számítandó. C. 1885. szept. 9. 143. sz. Gr. IX. 634. Gl. IV. 534. A keresk. törvény 121. §-ában előirt elévülés a csődmegszüntető hir­detmény közzétételétől számított 5 év alatt áll be akkor is, ha a csőd elrendelése és megszüntetése a czégjegyzékbe be nem vezette­tett. C. 1896. decz. 30. 1838/96. sz. Azonos 1348/96. sz. Gr. IX. 635. Gl. IV. 535. és 492. A megszűnt közkereseti társaság el­len indított kereset a folyó elévü­lési időt sem a közkereseti társa­ság, sem a czégtagok ellen nem szakítja meg. C. 1900. május 18. 294. sz. Gr. IX. 636. Gl. IV. 533. A közkereseti társaságból kilépett tag részére a társaságban benn maradt vagyoni betétének kifize­tése iránt a többi tagok részéről vállalt kötelezettség is az elévülés szempontjából a keresk. törvény 121. §-ának tekintete alá esik. C. 1900. január 11. 1076/99. Gr. IX. 637. Ha a közkereseti társaság csőd foly­tán oszlik fel, ugy az egyes tagok­nak a társaság kötelezettségeiért való felelősségének elévülése nem a csődnyitás napján, hanem azon napon veszi kezdetét, amelyen a csőd a társasági vagyon felosztása folytán befejeztetett. Curia 1905. decz. 22. 1336/904. Gl. XII. 1770. 124. §. A keresk. törv. 122. §-a szerint, ha a feloszlott társaságnak felosztatlan vagyona maradt, ebből a társaság hitelezője kielégítést követelhet; következésképen olyan esetiben, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom