Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

82 Kereskedelmi jog 108—109. §$. delni nem lehet. C. 1889. április 3. 246. sz. Azonos 308/90. sz. Gr. IX. 625. Gl. IV.. 521. és 525. A czég neve alatt, de saját személyükben is a czégtagok által vállalt az iránti kötelezettség, hogy összes árukészletüket felperesnél szerzik be, a czég feloszlása után az egyes czégtagokat is kötelezi. C. 1900. június 15. 417. sz. Gr. IX. 626. Gl. IV. 467. Ha a hitelező adósának csődön kivül való felszámolásához hozzájárult, ezzel beleegyezett abba, hogy az adósa vagyonának értékesitése felszámolás utján történjék és hozzájárult ahhoz is, hogy a felszámolt vagyonból csak annak felosztása idején és ekkor is csak arányosan nyerjen kielégitést. C. 1904. nov. 24. 1566/903. sz. Gr. IX. 627. A társaság fennállása idejében valamely czégtárs által tett hitelezésből eredő követelés a társas viszony felbomlása után a követelés engedményezése vagy átruházása, avagy a követelés behajtásával való meg- | bizás és általán véve a felszámolás eredményének igazolása nélkül a volt czégtársak egyike által nem perelhető. Térfi V. 340. Arról ugyanis, hogy az iparossegéd munkakönyve jogi értelemben vett zálogtárgyul szolgáljon, szó sem lehet; mert zálog tárgya csak olyan dolog lehet, amelyből a hitelező magának kielégitést szerezhet, már pedig a munkakönyv nem ilyén. De nem szolgálhat a munkakönyv arra sem, hogy annak az iparossegéd birtokából való elvonása kényszeritő eszközül használtassék arra* hogy az iparossegéd tartozását megfizesse. C. 1902. febr. 4. I. G. 540/900. Gl. IV. 346. Szerződési megállapodás alapján a feloszlott közkereseti társaság tagja előzetes felszámolás nélkül is követelheti vagyonilletőségét. C. hh. 1907. szept. 4. 206/906. sz. Gl. XIV. 695. A közkereseti társaság feloszlása után a felszámolás a biróság közbenjöttével -is megejthető lévén, az ez iránybani eljárás hivatalból meg nem semmisithető. C. 1907. május 2. 888/906. Gl. XIV. 696. A felszámolásnak nemcsak a társasági tagok vagyonilletőségének megállapítása, hanem a társaság folyó ügyeinek lebonyolítása és hitelezőinek kielégi tése is czélja lévén, a társaság feloszlásának és a felszámolás elrendelésének szorgalmazása nem tekinthető olyan jognak, a mely csak a bejegyzett kereskedőt illeti meg. — V. A feloszlást kimondó Ítéletben kimondatott, hogy a be nem jegyzett közkereseti társaság, valamint a felszámolás és a felszámolók kirendelése a czégjegyzékbe bevezetendő. (A Curia IV. tanácsának elvi jelentőségű határozata.) Jogt. hit. II. 34. Ha a társaság tagjai közt vita merül fel a felszámolás mire leendő kiterjedése és a tagok végkiegyenlitése tekintetében: ennek eldöntése nem tartozik a perenkivüli eljárásra. Jogt. hit. II. 168. A társtagok mégállapodhatnak abban, hogy a társaság feloszlása esetén a társaság vagyona a felszámolási eljárás mellőzésével a szerződés értelmében osztassák fel. C. 1905. május 17. 1161/904. Gl. XII. 1765. A felszámolás csak az esetben rendelhető el, ha a felszámolásra a társasági tagoknak egymásközt, vagy a társaság hitelezőivel való viszonyánál fogva szükség van. C. 1905. május 30. 543/905. Gl. XII. 1766. 109. §. Miután a keresk. törvény 111. §-a szerint oly esetben, midőn több felszámoló neveztetett ki, ezek egyéb megállapodás hiányában csak együttesen végezhetik a felszámoláshoz tartozó cselekvényeket: ennélfogva abból, hogy a felszámolók egyike valamely követelésre fizetett, nem következik az, hogy a követelés vagy jog el van ismerve. C. 1893. április 25. 470. sz. Gr. IX. 628.