Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

Kereskedelmi jog 92—93. §|. 73 92. §. A képviseleti jognak a czégjegyzékbe bevezetett az a korlátozása, hogy a közkereseti társaság czégét bármelyik tag csak a kirendelt czégvezetővel együtt jegyezhesse, harmadik személyek irányában is joghatályos. C. 1893. október 18. 1130. BE. Gr. IX 566. Gl. IV. 475. Oly esetben, amelyben a czégjegyzési kivonat szerint a társas czég két tagjának együttes jegyzése kívántatik meg az érvényes czégjegyzéshez. a társaságnak csupán egy tagja által szóval vállalt kötelezettség nem terheli a társas czéget. C. 1898. november 3. 610. sz. Gr. IX. 567. GL IV. 477. Együttes czégjegyzés esetéhen az egyik czégtag által birói egyezségben tőzsdebirósáffi eljárás ki nem köthető. C 1905. október 26. 1314. GL XII. 1755. Meg nem engedhető, hogy közkereseti társaságoknál az ügyletek különböző nemeire nézve különböző czégjegyzés használtassék. B. T. 3871/80. sz. Gl. IV. 474. Együttes képviselet. GL TV. 476. Ha közkereseti társaságnál a ezégjegyzésre maguk a tagok vannak jogositva. az aláírásnál oly toldás, mely a képviseleti viszonyt külön kitüntetné, nem szükséges. B. T. 5790 77. sz. GL IV. 479. Ha közkereseti társaságnál együttes képviseletre több tag van hivatva, j a czégjegyzésnél az együttesen jo- I gositott tagok mindannyian a czégen kivül egyszersmind saját ne- ! veiket is tartoznak aláírni. C. j 729/79. sz. Az a körülmény, hogy a kereseti váltón kibocsátói és forgatói minőségben előforduló czégaláiráshoz az ezn czég alatt fennálló közkereseti társaságnak együttes képviseleti joggal biró tagjai saját névaláírásaikat nem csatolták, mint a czégjegyzékben elő van írva, a teljes czégszöveget tartalmazó aláírásnak érvényét és a közkereseti társaságra kőtelező voltát abban az esetben, ha az aláírás tényleg mindkét társasági tagtól ered, meg nem szünteti. C. 1896. decz. 18. 1757. sz. GL IV. 480. be nem jegyzett közkereseti társaság a társaság czége alatt felperesként felléphet. C. 1898. április 20. 196/98. sz. Gr. IX. 568. | A be nem jegyzett közkereseti társaság is perbe idézhető, és az egyik czégtag által törvényszerűen képviseltnek tekintendő. De ha a meghatalmazást ez a czégtag esak a saját és nem a czég nevében irta alá- akkor az ítélet kézbesítendő a másik czéetagnak is. C. 1898. deczember 22. 1208/98. sz. Azonos 18/97. sz. Gr. IX 569. GL IV. 482. A közkereseti társaság képviseletére jogosított egvik tagnak a czég ellen érvényesített követelés fennállására vonatkozó beismerése a másik czégtagot is mindaddig kötelezi, mig ennek rosszhiszeműsége nem bizonyittatik. C. 1898. nov. 10. 919/98. sz. Gr. LX 570. A be nem jegyzett társaság neve alatt perbe idézett czéget a perben csak az egyik czégtag által saját nevében megbízott ügyvéd képviselvén és a keresetre idéző végzést is ez a czégtag saját nevében vévén kézhez, a czég helyesen állott perben. C. 1898. október 28. 689. 1898. az. Gr. LX 571. A közkereseti társas czég csakis fennállása idejében vonható egyik czégtaz személyében, mindkét tagot kötelezőleg. perbe. C. 1900. nov. 7. 500 ''900. sz. Gr. IX 572. 01 van esetben, ha bármely kereskedelmi czég jegyzésére többen vannak és egvüttesen jogosítva, a czéget illető kézbesítés érvényességére elegendő, ha az a czégjegyzésre jogosítottak közül egynek kezéhez tőrtént is. C. 1905. május 9 G. 769 904. sz. a. GL XLT. 1756. Gottl. X. 2218.