Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

Kereskedelmi jog 79—82. §§. 65 telezi. 0. 1897 június 23. 6180. sz. Gr. IX. 511. Gl. IV. 432. és 472. A közkereseti társaságnak megítélt íöeskü esetében, ha az nem csupán az egyik czégtag személyes tényére vonatkozik, a bíróság a per körül­ményeihez képest határozza meg, hogy a főeskü kinek személyében teendő le. 0. 1894 márczius 30-án 318/1893. sz. Gr. IX. 512. 79. §. Üzletvezetési jog megvonása indo­kolt, ha rendes üzleti könyvek ve­zetését elmulasztotta. C. 1901 február 21. 1026/1900. sz. Gr. IX. 513. Gl. IV. 433. A kereskedelmi törvény 79. §-a ér­telmében az üzletvezetésből nem csak az egyik társasági tag, hanem annak meghatalmazottja is kizár­ható a 100. §. feltételeinek fenfor­gása esetében. C. 1902 május 21. 1316/1901. sz. Gr. IX. 514. Gl. IV. 434. 80. §. A közkereseti társaságot annak egyes tagja a többinek hozzájárulása nél­kül a maga javára váltóilag érvé­nyesen nem kötelezheti. C. 1897 január 20-án 1569/1896. Azonos 1566/1894. sz. Gr. IX. 515. Gl. IV. 468. A közkereseti társaság egyik tagjá­nak a kereseti követelés fennállá­sára vonatkozó beismerése a másik társ ellen is bizonyít, hacsak az utóbbi nem igazol oly tényeket, melyek e beismerés hatályát le­rontják. C. 1897 november 2-án 1156/1897. sz. Gr. IX. 516. A közikereseti társaság fennállása alatt is jogos alap esetében szor­galmazható valamely tag üzlet­vezetői jogosultságának megvo­nása. Curia 1903 február 10-én 1507/1902. sz. Gr. IX. 517. A csupán két tagból álló közkereseti társaság egyik tagja keresetet in­díthat a másik tag ellen a társa­ság javára leendő marasztaltatása iránt, mert közkereseti társasági tagok képviseleti jogának olyatén korlátozása, hogy a társaság czé­gét csak a társaság mindkét tagja együttesen jegyezheti, a keresk. törvény 91. §-a szerint csak har­madik személyek irányában (ki­felé) bir azzal a hatálylyal, hogy a társaságot az egyes tag ügyletei nem kötelezik, de ez nem befolyá­solhatja a tagok mindegyikét (be­felé) megillető azt a jogot, hogy a társaság-másik tagját a társasággal szemben fennálló kötelezettségé­nek teljesítésére szükség esetén per utján is szoríthassa. C. 1904. szept. 14. 1520/903. sz. Gr. IX. 518. 81. §. A kereskedelmi törvény 82. §-a ér­telmében mindazon társtag jogo­sítva lévén a czégvezetési jogosít­ványt visszavonni, a tká azt meg­adhatja, ezt a jogosítványt az üz­letvezető tagok mindegyike egy­maga is visszavonhatja. C. 1901 január 23. 906/1900. sz. Gr. IX. 519. Gl. IV. 435. 82. §. Ozégvezetői jogosítvány bevezetésé­nek és a czégjetgyzékből kitörlésé­nek alapjául szolgáló perenkivüli eljárás nem alkalmas annak meg­állapítására, hogy a czégvezetöi jogosítvány megadása vagy vissza­vonása a tagok egymásközti viszo­nyának szempontjából hatályosan történt-e. Ebből szintén követke­zik, hogy a czégbiróság a czég­vezetői jogosítvány bevezetésénél, illetve a megszűnés bejegyzésénél csak annak vizsgálatára lehet utalva, hogy a jogositvány a ke­reskedelmi törvény 94. §-a ér­telmében kifelé való hatálylyal ér­vényesen megadatott, illetve visz­szavonatott-e, de nincs hivatva azt is vizsgálni, hogy a jogosít­vány megadása vagy visszavonása a kereskedelmi törvény 82. §-a ér­telmében a társtagok közti viszony szempontjából jogosan történt-e. C. 1907. jul. 8. 895/907. Gl. XIV. 688. Tatics-Sándor: Döntvények II. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom