Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

60 Kereskedelmi jog ségesek arra, hogy az a bit és hizálom, ajmelylyel az alkalmi egyesülés résztvevőinek a nevűikben és (megbízásukból eljárt üzletvezető társaik irányában viseltetnie kell, helyrehozhatatlanul megrendüljön s hogy az a nélkül fenn nem tartható szerződési • viszony megszüntetését az egyesülés többi tagjai jogszerűen, igényelhessék. Jogt. hit. II. 129. Minthogy a kereskedelmi jog értelmében vett alkalmi egyesülésről csaik akkor lehet szó, ha az egy vagy több kereskedelmi ügylet tekintetéből létesült, nem tekinthető ilyennek az az egyesülés, amelynek czélja volt, hogy az abban részeseik Munkácsy Mihálynak „Ecce Homo" czimü eredeti festményét meg vásárolják, az ezredéves kiállítás alkalmával, esetleg később is közszemlére kiállítsak, a föld nagyobb kulturállamai'ban körülutaztassák & majdan a körülutaztatás befejezése után eladás utján étritiékesitsék, mert ezen, ügylet nem képez kereskedeilrni ügyletet. C. 1905. május 17. 873/904. Gl. XII. 1733. Az alkalmi egyesülésiben az, aki az üzletet átvette, e részben a rendes kereskedő gondosságával köteles eljárni, a miért is a közös üzletben felmerült azon költségeket, a melyek annak folytán merültek fel, hogy ő a köteles gondosságot elmulasztotta, maga köteles viselni és így azokat üzlettársa terhére fel nem számithatja. Annak a kérdésnek az eldöntése, hogy az üzletet vezető köteles gondosságának elmulasztásból származott-e valamely költség vagy sem, a közös üzlet befejezése után folytatott számadási pernek keretébe tartozik. C. 1905. szept. 26. 904/904. sz. Gl. XII. 1734. Az 1875:XXVII. t.-oz. 62. §-a szerint alkalmi egyesület osak a kereskedelmi ügyletre nézve jöhet létre s az idézett §. szabályai csak az ilyen alkalmi egyesületekre uéz/e érvényesek. Ugyanazon t.-cz. 61—62., 64. §§. 262. §-a szerint az ingatlanok tekintetében keletkezett szerződések kereskedelmi ügyleteknek nem tekinthetők: már pedig valamely ingatlan felszin alatti részének, habár bányászás czéljából, haszonbéribe vétele ingatlanra vonatkozó jogügylet, erre a jogügyletre nézve tehát az 1875-.XXVII. t.-cz. szabályai alá eső alkalmi egyesület nem jöhet létre, de nem jöhet létre a kőszénfoányászatra nézve sem, mert az ily egyesülés osak a 'bányatörvény alá eső bányatársaságot alkothat. C. 1905. szept. 21. 3463/903. sz. Gl. XII. 1735. Egy, alapszabályai szerint tagjai hiteligényeinek kielégitésére alakult hitelszövetkezet egy iparűzésre alakult, tőle idegen kereskedelmi társaságnak tagja nem lehet. 1905. deczembeír 6. 2823. sz. Gl. XII. 1735. A társulati szerződésnek arra a részére, hogy a hitelezői csoportnak a fenforgó konkrét esetben érdekei megóvása czéljából alapszabályszerűen hozott határozatai feltétlenül kötelezik ,a védegylet öszszes tagjait, harmadik személy is hivatkozhatik, midőn arról van •szó, hogy a megjelent tagok által vele kötött ügylet a meg nem jelent tagot kötelezi-e. Ily esetben, amidőn, a meghatalmazás egy társulati szerződésben ennek egyéb intézkedéseit kiegészitö alkatrészeként és meghatározott időtartamra volt adva, pusztán a meghatalmazásnak, a társtagi minőség egyébkénti megszűnte nélkül való, vissza vonhatósága a jogviszony természete által ki van zárva. C. 1905. márc. 8. 70/904. Gl. XII. 1737. 64. §. Közkereseti társaság és nem alkalmi egyesület forog fenn, ha nem előre meghatározott ügyletekre léptek a felek társasági viszonyba. Cunia 19/92. sz. Gr. IX. 475. Az örökhagyó üzlete kiskorú örökösei által folytattatván, közkereseti tár-