Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

Kereskedelmi jog 55. §. 41 vagyis a kikötött szolgálatot el nem végezte és a munkaadó az al­kalmazott járandóságát csak téve­désből fizette ki. C. 1904 szept. 28. 1389/1903. Gr. IX. 337. A vállalati meghatalmazott, a kinek fix fizetésen felül a jövedelem bi­zonyos százaléka köteleztetett, fő­nökétől számadást követelhet. C. 1895 június 5. 8812/1894. Gr. IX. 338. Gl. IV. 282. A főnök a provízióra alkalmazottnak nem tartozik számadással. C. 1904 szeptember 21. 1406/903. Gr. IX. 339. A magasabb lakbérilletménynyel járó áthelyezés esetében alkalmazott tisztviselőnek biztositott összes il­letményei nemcsak az előbb élve­zett teljes összegben, hanem a lak­bértöbblettel is kiegészítve szolgál­tatandók ki. C. 1901 szeptember 27. 84/1901. sz. Gr. IX. 340. A nyereségjutalékban részesedő al­kalmazottnak joga van ugyan a kereskedelmi társaság mérlegének helyességét kifogásolni, ebbeli ki­fogásait azonban bizonyítani tarto­zik. C. 1903. okt. 1. 1269/903. sz. Gr. IX. 341. A meghatározott feltételek mellett kötött szolgálati szerződés teljes egészében hatályában fenmarad abban az esetben, ha a felek a szol­gálati viszonyt a szerződési idő le­járta után folytatják, anélkül, hogy a korábbi megegyezést kifejezetten megváltoztatták volna. C. 1899. márczius 28. G. 658. sz. Gr. IX. 342. Gl. IV. 279. Az, hogy egy kereskedő valakit keres­kedelmi alkalmazottnak felfogad, szorosan véve kereskedelmi ügylet­nek nem tekinthető. C. 1904. szep­tember 20. I. G. 143/904. Gr. IX. 344. A segéd hat heti próbaideje nem 42 napban, hanem másfél hónapban állapítandó meg. C. 1895. február 21. 123/95. sz. Gr. IX. 345. Üzleti segéd jogköréhez nem tarto­zik, hogy egv másik, bár alája rendelt alkalmazottnak valamely árunak saiát szükségletére való el­vitelét megengedje, C. 1894. jan. 26. 1257/92. sz. Gr. IX. 346. Oly előleges megállapodások, melyek által a munkaadók birság terhe alatt kötelezik magukat, hogy munkásaiknak tekintet nélkül azok ügyességére, munkaképességére és az esetleg változható viszonyokra, eleve megállapított munkabért fognak bizonyos időn át kiszolgál­tatni, kötelezőknek nem tekinthe­tők, C. 1889. október 4. 3297. sz. Gr. IX. 347. Az ipartörvénv 88. szakasza nem al­kalmazható kereskedősegédekre. C. 1884. október 18. 882. Azonos 345/891. sz. Gr. IX. 348. Gl. IV. 275. Aki az 1884: XVII. t.-cz. 90. sza­kasza ellenére a még másutt szolgálatban levő alkalmazottat anélkül fogadta fel,, hogy ez ko­rábbi állását felmondotta volna, vagy igazolta volna, hogv régi ál­lálsát ak?dálytalanul elhagyhatja: az állás el nem foglalása esetére ki­kötött kötbért az alkalmazottól követelheti. Jogt. hit. II. 134. A vasúti hivatalnok nyugdijának megvonása a büntetéskép való el­bocsátásnak a folyománya, a nyug­díjigény elvesztésének nlapul szol­gálható hivatalból való elmozdítás pedig a vasúttársaság fegyelmi ha­tóságának s így magának a vasút­társaságnak ténye; ennélfogva a nyugdíjigény megállapítása és a nyugdíj kiszolgáltatása iránt tá­masztott kereseti követelés tekin­tetében a vasúti hivatalnoknak nem a vasút nyugdíjintézete ellen, amely a vasút igazgatóságának fe­gyelmi határozataihoz és a saját alapszabályaihoz alkalmazkodai tar­tozik, hanem az őt elbocsátó vasút­társaság ellen van perlési joga; a nyugdíjintézet, mint a vasúttársa­ságnak a nyugdijak kezelésére és nyugdíjigények ellátására szolgáló közege, a vasúttársaságtól külön­böző, önálló jogi személyiséggel és nerbenállási képességgel nem bir; hanem mindazon esetekben, ame­lyekben a nyugdíj intézet vagyoni

Next

/
Oldalképek
Tartalom