Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

Kereskedelmi jog 54—55. §§. 39 és jelentékenyen megnehezíti. Hatálytalan az a megállapodás, mely szerint az alkalmazott a szolgálati viszonynak az ő részéről történt felbontása esetén 30.000 márka kötbér terhével eltiltatott attól, hogy a szerződéses viszony megszűntétől számitott három éven belül bármilyen minőségben olyan czég szolgálatába lépjen, mely az alkalmazó czég által készített gyártmányok bármelyikének előállításával 'foglalkozik. Jogt. hit. II. 47. A czégjegyzéssel és az üzletvezetéssel megbízott vezérigazgató, alkalmazójának . beleegyezése nélkül más vállalatok igazgatóságába be nem léphet. Ha e tilalom megállapodás szerint a versenyző vállalatokra korlátoztatik, a vezérigazgató ily vállalatoknál, alkalmazója beleegyezése nélkül akkor sem vállalhat igazgatói állást, ha a nagy tömegben eladott czikkekre az említett vállalatok és az alkalmazó vállalat között kartell áll fenn, és ha az alkalmazó vállalat erősebb is a versenyben a többinél. — II. Aki más állás vállalására vonatkozó tilalom folytán a felajánlott állásokat el nem fogadja, és illetményeit a szerződési idő alatt felveszi, a tilalomba belenyugodottnak tekintendő. Jogt. hit. II. 132. Az a körülmény, hogy a főnök a czégvezető részéről kötött ügyletet a KT. 53. §-a értelmében a maga részére kötöttnek tekinti, a szerződők irányában változást nem idéz elő, mihez képest a czégvezetővel szerződő harmadik személynek a czégvezető stb. ellen kereseti joga van. Térfi VIII. 56. A kereskedelmi utazó, akinek jogköre a K. T. 45. §-a értelmében kiteried az általa kötött ügylet feltételeinek megállapítására a vételnek, nem csupán a Kt. T. II. része második czimének első fejezetében foglalt közönséges, hanem annak második fejezetében meghatározott különös nemei, tehát a 364., illetve 367. §-ában körülirt felbontó feltételhez kötött vételügyletnek főnöke nevében való megkötésére is feljogosítottnak tekintendő. 1907. nov. 22. 1380/906. sz. Gl. XIV. 671. A kereskedelmi ügynökök a kereskedelmi ügyleteket rendszerint csak közvetítvén, különös megbízás nélkül, valamely ügylet valóságos megkötésére jogosultsággal nem bírnak; és csakis azért, hogy a megrendeléseket átveszik, s azokat az illető kereskedőhöz juttatják, a Kt. 43— 45. §-aiban említett kereskedelmi meghatalmazottaknak egyáltalában nem tekinthetők. Lfi. 715/79. sz. Gl. IV. 237. Ügvnökkel kötött megállapodások joghatálya. Gl. IV. 242. Minthogy az A. alattinak nyomtatott szövege az alp. czégnek, mint eladónak megnevezésén kivül az eljáró tőzsdei választott biróság illetékességének kikötését is tartalmazza: bizonyítottnak veendő, hogy alp. czég L. A.-t ügyleteknek az A. alatti nyomtatott szövegében foglalt feltételek mellett az ö nevében való megkötésére, tehát arra is meematalmazta, hogy az általa az alt>. czég nevében megkötendő ügyletekből eredő perekre nézve az eljáró tőzsdei választott biróság illetékességét kiköthesse. B. T. 1896. május 13. 1287. sz. Gl. IV. 244. Keresk. ügyletet közvetítő ügynök — külön meghatalmazás hiányában — nincs jogosítva a vételár felvételére. C. 4270/84. sz. Gl. IV. 247. Ugvnökök pénzfelvételi meghatalmazásának értelmezése. Gl. IV. 251. 55. §. Amennyiben a kereskedelmi meghatalmazott főnökével állandó szolgálati viszonyban áll, kereskedő-segédnek is tartandó. C. 1899. máj. 23. 161. sz. Gr. IX. 320. Alperes szolgálati minőségén az, hogy járandósága nem állandó vagy visszatérő időszakokban ese-