Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

30 Kereskedelmi jog 48—49. §§. felügyelete alatt felperes boltjában a keresk. törvény 47. §-ában körülirt ügykörökben eladásokat eszközölt, fizetéseket felvett s a pénzt naponként felperesnek — aki e czélból az üzletben megjelent — átadta, önálló üzletvezetést és vagyonkezelést megállapítani nem lehet. C. 1895. május 9. 166/94. Gr. IX. 294. Gl. IV. 166. Kereskedősegéd az eladott tárgyak vételárának felvételére csakis az üzletben történt eladásnál és fizetésnél van feljogosítva. Curia 2359/81. Gr. IX. 295. Gl. IV. 214. Ha a kereskedő könyvvivő-segédje hamisított nyugtával tévedéd'oe ejtve az adóst, attól a tartozási összeget a hamisított nyu^ia átadása mellett átveszi, a csalás az adós kárára történt. C. 529/79. Gr. IX. 296. Gl. IV. 215. 49. §. Ha a meghatalmazott a saját nevében köti meg a vételi ügyletet, akkor ezen ügylet által a főnök kötelezve nem lesz, még akkor sem, ha ezt tényleg a főnök részére kötötte. C. 1902. február 20. G. 561/901. Gr. IX. 297. Gl. IV. 222. Abból a körülményből, hogy a megkötött ügylet az alperes üzlete köréhez tartozik, alaposan következtethető, hogy az ügylet az alperes nevében köttetett. C. 1899. jun. 15. 230. Gr. IX. 298. Abból, hogy Sch. M. alperesnőnek nemcsak czégvezetője, hanem férje is volt, hogy a kérdéses áruk, melyeket ez megrendelt, éppen olyan áruk, melyekkel alperesnő üzérkedett és melyek eladására Sch. M. jogositványnyal nem bírt, végre, hogy Sch. M. az idő szerint fizetésképtelen volt, a keresk. törvény 49. §-a értelmében alaposan következtethető, miszerint a fennforgó vételi ügyletek mindkét szerződő fél, tudniillik ugy felperes, mint Sch. M. akarata szerint alperesnő, mint főnök nevében köttettek. C. 1887. április 5. 1187. Gr. IX. 299. Gl. IV. 217. Meghatalmazott megvesztegetése mellett létrejött ügylet a főnök által sikeresen megtámadható. Budapesti tábla 1900. szeptember 20. G. 68. Gr. IX. 300. Gl. IV. 224. A főnök felelős a meghatalmazottja által az árunak hamis bevallásának következményeiért vasúti fuvarozás esetében. C. 1882. márcz. 30. 257. Gr. IX. 301. Gl. IV. 225. Az a körülmény, hogy a kereskedelmi meghatalmazottnak jogköre nem terjedt ki arra, a neki adott meghatalmazás szerint, hogy árukat hitelbe vásárolhasson, nem változtat a főnöknek a keresk. törvény 49. §-ában megállapított felelősségen, azzal szemben, aki erről a korlátozásról tudomással nem birt. C. 1896. szeptember 2. 251. Gr. IX. 302. Gl. IV. 161. A főnök felelős a váltók leszámítolására meghatalmazott alkalmazottja által leszámítolt hamis váltókért az illető pénzintézetnek. C. 1889. deczember 24. 1454. Gr. IX. 303. Gl. IV. 227. A kereskedelmi meghatalmazott, mint ilyen, javára szóló jognak saját nevében való érvényesítésére az illető főnök maga jogosított. 1904. május 6. 1239/903. Gr. IX. 304. A kereskedelmi törvény 49. §-a értelmében mindazon ügyletek által, melyeket a kereskedelmi meghatalmazott főnöke nevében köt, tekintet nélkül arra, hogy az ügylet világosan a főnök nevében köttetett-e vagy a fennforgó körülményeknél fogva a szerződők akarata szerint a főnök nevében kötöttnek tekintendő, harmadik személyek irányában jogokat egyedül a főnök szerez. C. 1905. november 7. 1325/904. Gl. XII. 1709. Ha a főnök alkalmazottját a létrejött megállapodáshoz képest baleset ellen biztosítja, az alkalma-