Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

30 Kereskedelmi jog 48—49. §§. felügyelete alatt felperes boltjá­ban a keresk. törvény 47. §-ában körülirt ügykörökben eladásokat eszközölt, fizetéseket felvett s a pénzt naponként felperesnek — aki e czélból az üzletben megje­lent — átadta, önálló üzletveze­tést és vagyonkezelést megálla­pítani nem lehet. C. 1895. május 9. 166/94. Gr. IX. 294. Gl. IV. 166. Kereskedősegéd az eladott tárgyak vételárának felvételére csakis az üzletben történt eladásnál és fize­tésnél van feljogosítva. Curia 2359/81. Gr. IX. 295. Gl. IV. 214. Ha a kereskedő könyvvivő-segédje hamisított nyugtával tévedéd'oe ejtve az adóst, attól a tartozási összeget a hamisított nyu^ia át­adása mellett átveszi, a csalás az adós kárára történt. C. 529/79. Gr. IX. 296. Gl. IV. 215. 49. §. Ha a meghatalmazott a saját nevé­ben köti meg a vételi ügyletet, akkor ezen ügylet által a főnök kötelezve nem lesz, még akkor sem, ha ezt tényleg a főnök ré­szére kötötte. C. 1902. február 20. G. 561/901. Gr. IX. 297. Gl. IV. 222. Abból a körülményből, hogy a meg­kötött ügylet az alperes üzlete kö­réhez tartozik, alaposan következ­tethető, hogy az ügylet az alperes nevében köttetett. C. 1899. jun. 15. 230. Gr. IX. 298. Abból, hogy Sch. M. alperesnőnek nemcsak czégvezetője, hanem férje is volt, hogy a kérdéses áruk, me­lyeket ez megrendelt, éppen olyan áruk, melyekkel alperesnő üzér­kedett és melyek eladására Sch. M. jogositványnyal nem bírt, végre, hogy Sch. M. az idő szerint fizetésképtelen volt, a keresk. tör­vény 49. §-a értelmében alaposan következtethető, miszerint a fenn­forgó vételi ügyletek mindkét szerződő fél, tudniillik ugy felpe­res, mint Sch. M. akarata szerint alperesnő, mint főnök nevében köttettek. C. 1887. április 5. 1187. Gr. IX. 299. Gl. IV. 217. Meghatalmazott megvesztegetése mellett létrejött ügylet a főnök által sikeresen megtámadható. Bu­dapesti tábla 1900. szeptember 20. G. 68. Gr. IX. 300. Gl. IV. 224. A főnök felelős a meghatalmazottja által az árunak hamis bevallásá­nak következményeiért vasúti fu­varozás esetében. C. 1882. márcz. 30. 257. Gr. IX. 301. Gl. IV. 225. Az a körülmény, hogy a kereske­delmi meghatalmazottnak jogköre nem terjedt ki arra, a neki adott meghatalmazás szerint, hogy áru­kat hitelbe vásárolhasson, nem változtat a főnöknek a keresk. tör­vény 49. §-ában megállapított fe­lelősségen, azzal szemben, aki er­ről a korlátozásról tudomással nem birt. C. 1896. szeptember 2. 251. Gr. IX. 302. Gl. IV. 161. A főnök felelős a váltók leszámíto­lására meghatalmazott alkalma­zottja által leszámítolt hamis vál­tókért az illető pénzintézetnek. C. 1889. deczember 24. 1454. Gr. IX. 303. Gl. IV. 227. A kereskedelmi meghatalmazott, mint ilyen, javára szóló jognak saját nevében való érvényesítésére az illető főnök maga jogosított. 1904. május 6. 1239/903. Gr. IX. 304. A kereskedelmi törvény 49. §-a ér­telmében mindazon ügyletek által, melyeket a kereskedelmi megha­talmazott főnöke nevében köt, te­kintet nélkül arra, hogy az ügylet világosan a főnök nevében kötte­tett-e vagy a fennforgó körülmé­nyeknél fogva a szerződők akarata szerint a főnök nevében kötöttnek tekintendő, harmadik személyek irányában jogokat egyedül a fő­nök szerez. C. 1905. november 7. 1325/904. Gl. XII. 1709. Ha a főnök alkalmazottját a létre­jött megállapodáshoz képest bal­eset ellen biztosítja, az alkalma-

Next

/
Oldalképek
Tartalom