Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

Kereskedelmi jog 45—47. §§. 53 a vétel érvénye attól legyen füg­gővé téve, hogy a küldendő áruk a vevőnek tetszenek-e vagy nem? De ennek csak oly értelem tulaj­donitható, hogy a vevő az iránt, hogy az áruk nem tetszenek neki, haladéktalanul nyilatkozni tarto­zik, ha azt elmulasztja, akkor az áruk nem kifogásoltatnak s a vé­tel érvényesen megkötöttnek te­kintendő. C. 1888. november 23. 706. Gr. IX. 269. Gl. IV. 194. Aki csak megrendelések gyűjtésére van megbizva, csupán közvetítő ügynöknek tekintendő, aki főnöke nevében kötelező elfogadási nyi­latkozatot nem tehet. Curia 1902. február 25. G. 572/901. Gr. IX. 270. Gl. IV. 236. Az ügynöknél tett megrendelés mindaddig, mig az a főnökkel nem közöltetett, az ügynöknél jogha­tályosan visszavonható. C. 1896. deczember 23. 1736. Gr. IX. 271. Gl. IV. 243. A megbízások közvetitésével foglal­kozó ügynök pénznek felvételére még az általa közvetített ügyletek után sem tekinthető feljogosított­nak. C. 1889. június 25. 194. Azo­nos 1216/98. Gr. IX. 272. Gl. IV. 249. és 250. Az ügynök kezéhez való fizetés szo­kása. A faktúrára vezetett kikö­tések. Gr. IX. 273. C. 1899. jan. 11. 1216/98. Abban az esetben, ha a vevő a közve­titő ügynöktől mint eladótól vette meg az árut, habár az áru neki a kereskedő által közvetlenül kül­detett me- anélkül azonban, hogy erről a faktúra is közvetlenül meg­küldetett volna, a vételárt a vevő jogosan fizethette az eladó ügy­nök kezéhez s a kereskedő a vétel­árt tőle nem követelheti. C. 1897. június 9. 940/96. Gr. IX. 274. Abból, hogy az eladási ügylet az ügynök „utján", vagyis az ő köz­vetitésével köttetett, még nem következik, hogy az ügynök alpe­resnek kereskedelmi meghatalma­zottja volt s hogy ő alperes által az ügylet teljesítésével és lebonyo­Tatics-Sándor: Döntvények II. litásával is meg volt bizva. Curia 1891. június 1. 1668/90. Gr. IX. 275. Gl. IV. 238. Az egyszerű ügynökök jogköréhez az ügyletek közvetítése tartozván, az e jogkörben, tehát a megren­delések tekintetében tett megálla­podásokra nézve az, ki az ügynö­köt kiküldötte, nem hivatkozhatik arra: hogy az ügynök erre fel nem lett volna hatalmazva. C. 1890. márczius 13. 1068/89. Gr. IX. 276. Gl. IV. 189. A kereskedelmi ügynök rendszerint ugyan nincs jogosítva fizetéseket elfogadni és nyugtatni, de ha előbb is már ily fizetéseket a hite­lező elfogadott, akkor a beleegye­zés vélelmezhető lévén, azt, hogy értesítette az adóst a megbízás visszavonásáról, a hitelező bizo­nyítani tartozik. C. 1898. márcz. ' 17. 128/98. Gr. IX. 277. Az ügynöknél tett megrendeléskor megállapított feltételek az ügy­nök megbízóját kötelezik és pedig akkor is, ha ezek csak szóbelileg és nem az Írásbeli megrendelőjegy­ben állapíttattak meg, ha annak tartalmával nem ellenkeznek. C. 1898. deczember 7. 1146/98. Gr. IX. 278. Gl. IV. 240. Az ügynök, ki ügyletkötésre van fel­hatalmazva és aki előzőleg is fel­vette a vételárt, anélkül, hogy fő­nöke kifogásolta volna, oly keres­kedelmi meghatalmazottnak te­kintendő, kinek kezéhez mindad­dig teljesíthető fizetés, amig ellen­kező utasítást az eladó nem ad. C. 1897. október 15. 711. Gr. IX. 279. Gl. IV. 248. A vezérügynök kereskedelmi alkal­mazottnak tekintendő. C. 1899. szept. 30. G. 297. Gr. IX. 280. Gl. IV. 254. Az elárusitás közvetitésével foglal­kozó ügynök hatásköréhez nem tartozik az elárusítandó árukra nézve a keresk. törvény 368. §-ában meghatározott bizományi ügyletet, külön erre vonatkozó megbízás nélkül, létesíteni. Curia 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom