Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

Kereskedelmi jog 38—41. §§. •_»:; nem szolgál okul a kereset vissza­utasítására. Gr. IX. 182. A czégvezető mulasztása által oly ügyletek ellátása körül okozott kárért, amelyekben a czégvezető e minőségben a kereskedelmi • tör­vény értelmében külön megbízás nélkül is jogosítva van eljárni, har­madik személyeknek a czég felelős. C. 1900. ezept. 10. 138. sz. Gr. IX. 183. A törvényellenesen bejegyzett czég­vezető által vállalt váltókötelezett­sésr a főnökre nem kötelező. Curia 322/87. sz. Gr. IX. 184. A czégvezetési jogosultság bejegyzé­sének eredeti érvénytelensége (pl. a főnök személyes vapy hitelesített alakú bejelentése hiányában) jóhi­szemű harmadik személyivel szem­ben is bizonyítható. Gr. IX. 185. Felelős a czég, ha az árukövetelés fe­dezeti váltóját bár csak a czégve­zető irta alá. Curia 1905. szept. 7. 791/904. Gl. XII. 1703. A czégvezető jogköre u°*vanannak az üzletnek azonos czégü, de külön­böző telepei egvike-másikára nem korlátozható. B. 1905. márcz. 22. 601. Gl. XII. 1704. A czégvezető nem korlátozható egyes üzleti telepre. B. 1904. június 7. 1316. Gl. XI. 1220. Jogkérdést képez, hogy ki tekintendő fontosabb teendőkkel megbízott al­kalmazottnak. B. 1904. okt. 20. II. G. 105. Gl. XI. 1221. Térfi IX. 287. 39. §. A keresk. törvény 39. §-ában foglalt rendelkezés helyes értelmezése sze­rint, amint nem korlátozható a czégvezető jogköre bizonyos ügyle­tekre, vagyha az üzletnek több ága van, egves ily ágakra, vagy bizo­nyos időre, - ugy ha a főnöknek ugyanazon czég alatt több telepe van, nem korlátozható az az egyes telepekre sem. Bpesti T. 1904. jun. 7. 1316. Gr. IX. 186. 40. §. A keresk. törvény 40. §-ának a czég­vezetőre nézve a czégjegyzés mód­jára vonatkozólag felállított sza­bály nem tekinthető kötelező jog­szabálynak abban az értelemben, hogv a czégvezető más, mint az elő­irt formában a czéget nem jegyez­hetné, a forma be nem tartása te­hát a czégvezető által elvállalt kö­telezettséget el nem enyésztetí. C. 1899. május 16. 408. sz. Gr. IX. 187. Czégvezető nem köteles czégjegyzésé­nél keresztnevét (melléknevét) hasz­nálni. C. 3107/84. sz. Gr. IX. 188. Gl. IV. 135. Az a körülmény, hogv a czégvezető a czéget, mely csak magyarul volt beiegvezve. a B) alatti okiraton német nyelven jegyezte, döntő be­folvással nem bír. C. 1890. okt. 9. 425. sz. Gr. IX. 189. Gl. IV. 134. Ha a czégvezető a czéghez saját nevét a czégvezetésre vonatkozó toldással nem csatolja, ez a körülmény az általa főnöke nevében tett megren­delés joghatályát nem érintheti. C. 1887. febr. 17. 1007. sz. Gr. IX. 190. Gl. IV.125. A keresk. törvénv 42. §-a a czégve­zetési meghatalmazás megszűnésé­nek bejelentését a főnök kötelessé­gévé teszi ugvan, de e rendelkezés nem fosztja meg a czégvezetőt at­tól a jogától., hogv a czégvezetési meghatalmazás megszűnését az il­letékes törvénvszéknél önmaga is bejelenthesse. Bpesti tábla 1892. jan. 20. 6464/91. sz. Gr. IX. 192. Gl. IV. 140. A kpresk törvény 42. §-a egy való­sággal létező czécrvezetési felhatal­mazást feltételez. C. 1887. ápr. 27. 322. sz. Gr. IX. 193. Gl. IV. 138. A czégvezetők jogköre. Térfi VTTI. 421. 41. §. E—- és uervanazon czég alatt folyta­tott több kereskedelmi telep szá­mára csak az összes telepekre kiter­jedő jookörrel rendelhető czégve­zető; ehhez képest a főtelepnél be­jegyzett czégvezetöi felhatalma­zásnak hatálya a fióktelepekre is kiterjed; miért is ez a czégvezetöi felhatalmazás, a kereskedelmi tör-

Next

/
Oldalképek
Tartalom