Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)
Kereskedelmi jog 27—36. §§. 19 A könyv tartalmával való bizonyítás csak abban az esetben járhat sikerrel, ha az a könyv, amelybe törtónt bejegyzés igazolása végett kéretik a könyv felmutatása, minden kétséget kizáró s más könyvtől megkülönböztető módon jelöltetett meg. C. 1898. nov. 11. 630/98. Gr. IX. 158. Előleges birói szemle utján a kereskedelmi könyvek megvizsgálásának helye nincsen. C. 993/96., G. 314/98. Gr. IX. 159. Kereskedelmi könyvek felmutatására kitűzött határidő vétlen elmulasztása miatt igazolásnak helye van. Bpesti tábla 4143/82. sz. Gr. IX. 160. A könyvek felmutatása annak bizonyítása végett, hogy a mérleg hamis, nem rendelhető el. C. 1896. július 1. 993/95. Gr. IX. 161. A felperes keresete alapjául szolgáló az a körülmény, hogy alperesnek vagyoni viszonyai olyan kedvezők, hogy az általa fizetési feltétel gyanánt megállapított számbavehető vagyongyarapodás beállott, nem bizonyítható az alperes könyveinek felmutatásával s szakértők által megvizsgálva. Curia 1898. okt. 20. 753/98. Gr. IX. 162. Az. üzleti könyvek természetüknél fogva a felekkel közös okmányoknak nem tekinthetők s igy azok közlése alkeresettel nem szorgalmazható. B. 1904. au& 30. 3972. Gr. IX. 163. A könyveire hivatkozó fél az ellenfél javára irt tételeknek téves voltát sikeresen csak ugy vitathatja, ha az állított tévedést, vagyis azt, hogy az ellenfél javára irt czimeken annak követelése nem volt, bizonyítja. C. 1901. nov. 20. 366. sz. Gr. IX. 164. Czégvezetőt, más szerződési megállapodás hiányában, a felmondási időre járó illetménye fejében egy évre járó fizetése illeti meg. C. 1898. febr. 1. 902/97. sz. Gr. IX. 165. A fióktelep vezetésével megbízott üzletvezető czégvezetőnek nem tekinthető. C. 1903. okt. 15. G. 261. Azonos 269/97. sz. Gr. IX. 166. Czégvezetői meghatalmazás csak a 37. szakaszban tüzetesen meghatározott módon adható. C. 1887. április 27. 322. Azonos 184/88. Gr. IX. 167. A czégvezetői meghatalmazás szóval is adható. Az ilyen czégvezető váltókötelezettséget is vállalhat. C. 1890. október 30. 494. Gr. IX. 168. Ha a főnök alkalmazottját arra felhatalmazta, hogy czégét per procura jegyezze, az illető mint czégvezető a czég korlátlan képviselőjének tekintendő s az a körülmény, hogy a főnök közt és közötte mily viszony létezett, hogy jogosítva volt-e az egész üzletet vezetni vagy sem, harmadik személyivel szemben befolyással nem lehet. C. 1887 február 17-én 1007. sz. Gr. IX. 169. Czégvezetőt csak a kereskedelmi üzlet tulajdonosa (főnöke) rendelhetvén, az igazgatóság, mint nem tulajdonosa üzletének, törvényes hatáskörénél fogva (KT. 193. §.) czégvezető kirendelésére jogosítva nincs. (Curia 1892 január 8-án 1537/1891. sz. Gr. IX. 170. A czégvezetői megbízás visszavonhatlansága iránti szerződés hatálytalan. C. 1893 deczember 28-án 1830/92. sz. Azonos 18301/892. Gr. IX. 171. A czégvezető egy évi felmondáshoz tarthat jogos igényt. Curia 1898 február 1-én 902/1897. sz. Gr. IX. 172. A czégvezető a czégtoldat elhagyásával tett váltónyilatkozatával is joghatályosan kötelezheti a czéget. C. 1904 május 4-én 937., 1002., 1003., 1066/1903. sz. Gr. IX. 173. Az a körülménv, hogy K. A. czégvezető az alperes czéget a B) és F) alatt okiratokon nem a KT. 37. §-ának megfelelően jegyezte, döntő befolyással nem bír, ha a czégvezető a 37. §-ban körülirt szabályt meg nem tartja, ez a körülmény az általa főnöke nevében 2*