Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

Kereskedelmi jog 27—36. §§. 19 A könyv tartalmával való bizonyítás csak abban az esetben járhat siker­rel, ha az a könyv, amelybe tör­tónt bejegyzés igazolása végett ké­retik a könyv felmutatása, minden kétséget kizáró s más könyvtől megkülönböztető módon jelöltetett meg. C. 1898. nov. 11. 630/98. Gr. IX. 158. Előleges birói szemle utján a keres­kedelmi könyvek megvizsgálásának helye nincsen. C. 993/96., G. 314/98. Gr. IX. 159. Kereskedelmi könyvek felmutatására kitűzött határidő vétlen elmulasz­tása miatt igazolásnak helye van. Bpesti tábla 4143/82. sz. Gr. IX. 160. A könyvek felmutatása annak bizo­nyítása végett, hogy a mérleg ha­mis, nem rendelhető el. C. 1896. július 1. 993/95. Gr. IX. 161. A felperes keresete alapjául szolgáló az a körülmény, hogy alperesnek vagyoni viszonyai olyan kedvezők, hogy az általa fizetési feltétel gya­nánt megállapított számbavehető vagyongyarapodás beállott, nem bi­zonyítható az alperes könyveinek felmutatásával s szakértők által megvizsgálva. Curia 1898. okt. 20. 753/98. Gr. IX. 162. Az. üzleti könyvek természetüknél fogva a felekkel közös okmányok­nak nem tekinthetők s igy azok közlése alkeresettel nem szorgalmaz­ható. B. 1904. au& 30. 3972. Gr. IX. 163. A könyveire hivatkozó fél az ellen­fél javára irt tételeknek téves vol­tát sikeresen csak ugy vitathatja, ha az állított tévedést, vagyis azt, hogy az ellenfél javára irt czime­ken annak követelése nem volt, bi­zonyítja. C. 1901. nov. 20. 366. sz. Gr. IX. 164. Czégvezetőt, más szerződési megálla­podás hiányában, a felmondási időre járó illetménye fejében egy évre járó fizetése illeti meg. C. 1898. febr. 1. 902/97. sz. Gr. IX. 165. A fióktelep vezetésével megbízott üz­letvezető czégvezetőnek nem tekint­hető. C. 1903. okt. 15. G. 261. Azo­nos 269/97. sz. Gr. IX. 166. Czégvezetői meghatalmazás csak a 37. szakaszban tüzetesen megha­tározott módon adható. C. 1887. április 27. 322. Azonos 184/88. Gr. IX. 167. A czégvezetői meghatalmazás szóval is adható. Az ilyen czégvezető váltókötelezettséget is vállalhat. C. 1890. október 30. 494. Gr. IX. 168. Ha a főnök alkalmazottját arra fel­hatalmazta, hogy czégét per pro­cura jegyezze, az illető mint czég­vezető a czég korlátlan képviselő­jének tekintendő s az a körül­mény, hogy a főnök közt és közötte mily viszony létezett, hogy jogo­sítva volt-e az egész üzletet ve­zetni vagy sem, harmadik személy­ivel szemben befolyással nem le­het. C. 1887 február 17-én 1007. sz. Gr. IX. 169. Czégvezetőt csak a kereskedelmi üz­let tulajdonosa (főnöke) rendelhet­vén, az igazgatóság, mint nem tu­lajdonosa üzletének, törvényes hatáskörénél fogva (KT. 193. §.) czégvezető kirendelésére jogosítva nincs. (Curia 1892 január 8-án 1537/1891. sz. Gr. IX. 170. A czégvezetői megbízás visszavon­hatlansága iránti szerződés hatály­talan. C. 1893 deczember 28-án 1830/92. sz. Azonos 18301/892. Gr. IX. 171. A czégvezető egy évi felmondáshoz tarthat jogos igényt. Curia 1898 február 1-én 902/1897. sz. Gr. IX. 172. A czégvezető a czégtoldat elhagyásá­val tett váltónyilatkozatával is joghatályosan kötelezheti a czéget. C. 1904 május 4-én 937., 1002., 1003., 1066/1903. sz. Gr. IX. 173. Az a körülménv, hogy K. A. czég­vezető az alperes czéget a B) és F) alatt okiratokon nem a KT. 37. §-ának megfelelően jegyezte, döntő befolyással nem bír, ha a czég­vezető a 37. §-ban körülirt sza­bályt meg nem tartja, ez a körül­mény az általa főnöke nevében 2*

Next

/
Oldalképek
Tartalom