Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

200 Kereskedelmi jog 305—306. §§. csak perrel érvényesítheti a hi­telező ellen, akinek költségére és veszélyére a biróság az eladást elrendelte. Bpesti T. 1904. nov. 30. 2860/904. Gl. XII. 1811. Azzal szemben, hogy a betéti könyv az abban foglalt betétnek fen­tartással történt elhelyezését is tartalmazta, a kereskedő rendes gondossága mellett sem köteles a zálogtartó az elzálogositótól a zálogtárgy miként történt szer­zése kimutatását követelni. C. 1905. okt. 25. 6720. sz. Gl. XII. 1812. A takarékpénztár alapszabályainak 5. §-ában, mely szerint minden fizetés és visszafizetés a takarék­pénztári könyv áthozója, mint annak vélelmezett jogszerű tu­lajdonosa kezéhez eszközöltetik, hacsak a betevő a visszafizetést saját maga részére fenn nem tar­totta, a betevővel szemben azt a jogot biztosította magának, hogy a személyes felvétel jogának fen­tartása nélkül kiállított betét­könyvecske alapján a fizetést an­nak részére is joghatályosan tel­jesíthesse, ki a könyvecskének pusztán birtokosaként jelentkezik és ne legyen köteles a birtokosi minőség jogosságát is megvizs­gálni, következőleg ez a kikötés a névre szóló takarékpénztári könyvecskét még előmutatóra szóló értékpapírrá át nem vál­toztatja. C. 907. ápr. 23. 500/906. Gl. XIV. 744. 306. §. A K. T. 306. §-a értelmében a hi­telező a követelésének fedezésére adott zálogtárgyakból peres eljá­rás nélkül csak abban az esetben elégítheti ki magát, ha a kézi zá­log írásbeli szerződés mellett ada­tott, az alperes alapszabályok 90. §-a azért nem nyerhet alkalma­zást, mert felperes azoknak az alapszabályoknak magát alá nem vetette és igy azok reá nézve nem kötelezők. C. 1904. ápr. 14. 903. v. sz. Gr. IX. 1321. A K. T. 306. §-ának az a rendel­kezése, hogy a zálogtartó bírói közbenjárás nélkül csak ugy elé­gítheti ki magát a hites személy által magánúton eladandó zálog­tárgy értékéből, ha ez iránt a fe­lek irásbelileg megállapodtak, nem zárja ki, hogy a szabadkéz­ből való eladás tárgyában a fe­lek utóbb szóbelileg is megálla­podhassanak. C. 1900. február ti. 1334/99. sz. Gr. IX. 1322. A kereskedelmi törvény 306. §-ának rendelkezése ellenére értékesített zálogáruk tekintetében, az eladó zálogtartó csak abban az eá.tben köteles a zálogbaadót kárra LnrÁ­tani, ha ez bizonjitja, hogv a zá­logbantartó a folyó árnál olcsób­ban adta el a zálogtárgyaKat ö. 1901. május 28. 1417/900. Ct. IX. 1323. A zálogtartó nincs jogosítva a zá­logban tartott részvénvek után, a részvényes előzetes hozzájáru­lása nélkül, az uj kibocsátású részvényekre biztosított elővételi jogot gyakorolni. C. 1901. ápr 14. 903/1903. sz. Gr. IX. 1321. Az előmutatónak kifizethető taka­rékpénztári betéti könyvecske a nem tulajdonos által is joghatá­lyosan zálogba adható lévén, a jó­hiszeműen szerzett zálogjoggal szemben a tulajdonos semmi jogos igénynyel nem bir. A megsemmi­sített betéti könyvecskére teljesí­tett fizetés a kifizető intézetnek a zálogbaadó elleni kártérítési jo­gát meg nem állapítja. G. IX. 1325. C. 2107/1902. sz. A záloghitelező kártérítési kötele­zettsége* sorsjegyek szabálytalan eladása esetén. C. 1906. decz. 31. 1510. Gl. IV. 1149. Megtartási jog gyakorolható a hi­telezőnek kézizálogul adott tár­gyakra; a zálogbaadás nem képez­vén a megtartási jogot kizáró ren­delkezést. B. 5195/1881. Gl. IV. 1150. Megtartási jogot valamely áru ve­vőjének hitelezője nem gyakorol­hat oly árukra, melyek a vevő bir-

Next

/
Oldalképek
Tartalom