Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

Kereskedelmi jog 300—302. §§. 197 betétkönyv jogszerű megszerzésé­nek útjában nem áll; mert az a törvény csak a betevő és a posta­takarékpénztár közötti jogviszonyt szabályozza, de egyáltalán nem érinti a tulajdonszerzésnek ama feltételeit, melyeket az általános magánjogi szabályok megállapí­tanak. 0. 1905. jan. 12. 9968/904. sz. a. Gl. XII. 1907. A lekötött takarékpénztári betét névre szóló értékpapirt képez, a melyre a zálogjog a könyv birto­kán felül az 1875:XXXVII. t.-cz. 303. §-a értelmében csakis a le­kötés feloldása vagy a lekötött jog átruházása utján lett volna megszerezhető. C. 1891. május 6. 7594/90. Gl. IV. 1126. 1. m. C. 1887. decz. 23. 5678. Gl. IV. 1127. és C. 1900. szept. 12. 674. Gl. IV. 1130. Zálogjog betéti könyvecskén. C. 1892. jun. 10. 853. Gl. IV. 1132. A névre vagy megjelölésre kiállított takarékpénztári betéti könyvek a bemutatóra szóló értékpapírok fo­galma alá nem esvén: azokra nézve elvesztésük esetében a polg. tör­vénykezési rendt. (1868 :LIV. t.-cz. 41., 529—533 §-aiban szabályozott megsemmisítési eljárás szabályai nyernek alkalmazást. Smsz. 1/80. Gl. IV. 1136. 301. §. A felperes birtokában levő, W. E. által zálogba adott részvényekre alperesek biztosítási végrehajtást vezettek, minthogy azonban a foglalás nem a végrehajtási tör­vény 80. szakasza szerint történt, alperesek a per tárgyát képező értékpapírokra feltétlen végrehaj­tási zálogjogot nem nyertek és igy felperesinek tényleges birtoklá­sával szemben alpereseket terhelte annak bizonyítása, hogy felperes a szóban forgó papírokra érvényes zálogjogot nem szerzett, alperesek pedig e tekintetben bizonyítékot nem szolgáltattak. Ezeknél fogva az alperesek által a részvényekre foganatosított biztosítási végrehaj­tások nem gátolhatják a felperest abban, hogy felperes ezekből a részvényekből magát a kereske­delmi törvény alapján az alpere­sek végrehajtási zálogjogára való tekintet nélkül kielégíthesse. C. • 1904. november 22. 1380. sz. Gr. IX. 1304. Részvénytársaság által kötött zálog­ügyletnél 1881 :XVI. t.-cz. 6. §-a nem alkalmazandó. C. 212/92. Gr. IX. 1305. Bár az 1885 :IX. t.-cz. 24. §-a a postatakarékpénztári betéti köny­vek lefoglalására tiltó rendelke­zést tartalmaz, mégis, ha az ilyen vagyontárgy lefoglaltatott, az erre megszerzett végrehajtási zálogjog mindaddig hatályosnak tekintendő, mig a feloldás iránt az illetékes bíróság a megengedett jogeszköz alapján nem intézkedik, mivel a postatakarékpénztári könyvecske lefoglalásánál a végrehajtást szen­vedő akarata ellenére is meg nem sérthető közérdekről nem lehet szó. C. 1903. június 16. 3377. sz. Gr. IX. 1306. A vezetéknév alatt elhelyezett taka­rékpénztári betét végrehajtásilag lefoglaltatván, a takarékpénztár azt kiadni nem tartozik, ha nincs bizonyítva, hogy a végrehajtást szenvedő a betevővel azonos. C. 1905. október 22. 1469/94. sz. Gr. IX. 1307. Az ellen a végzés ellen, melylyel a zá­logtárgyaknak a kereskedelmi tör­vény 305. §-a értelmében a hitelező költségére és veszélyére való el­adása elrendeltetett, a zálogos adós felfolyamodással nem élhet, hanem jogsérelem esetén kártérítést kö­vetelhet. Jogt. hit. II. 86. A meghatározott rendelkezés a zá­logjogot nem zárja ki. Sz. 1901. márcz. 12. G. 30/2. Gl. IV. 1139. A zálogjog gyakorlásáról nem köte­les a kereskedő a tulajdonost eleve értesíteni. Térfi V. 585. 302. §. Tényleges átadás nélkül az u. n. con­stitutum possessorium utján in-

Next

/
Oldalképek
Tartalom