Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

Kereskedeljfíi jog 280—281. 183 megfizetését van joga követelni, minthogy a bánatpénz kikötése cs?k azon félre nézve, aki adta vagy igérte, eredményez vagylagosságot, azaz választási szabadságot (u. n. facultas alternatíva) a teljesítés és a bánatpénz között, de nem egyúttal ama félre nézve is, kinek javára a bánatpénz kiköttetett. ugy hogy ha a visszalépés joga az illető fél részéről nem gyakoroltatik, a bánatpénz iránti csak esetleges kötelezettségének megszűnésével, egyedül a teljesítés, illetve a nem teljesítés miatt való kártérítés iránti főkötelezettsége marad csak fenn. Lfi. 6719/78. Gl. IV. 1059. 280. §. A kereskedőknek egymásközti üzleteiből eredőleg és a kereskedelmi törvény 280. §-a alapján csak azon esetben követelhető késedelmi kamat, ha a hitelezett vételár megfizetése meghatározott lejáratkor köteleztetett. Jogt. hit. II. 99. 281. §. Az 1877:YIII. t.-cz. rendelkezéseinek kivételes jogi hatálya éppen az, hogy a biró a nyolcz százaléknál magasabb kamat érvényesitéséhez jogsegélyt akkor sem nyújthat, ha a felek ahhoz az érvényesítéshez magánúton hozzájárultak. C. mint felülvizsgálati tanács 900. márczius 31. G. 182. sz. Gr. IX. 1214. Valamely czégnek üzleti czélokra kölcsönadott tőkeösszegek után a fizetni kötelezett hat százalék kamaton felül kikötött tizenöt százalék üzleti nyereségjutalék az 1883.-XXVI. t.-cz. 21. §-a és az 1877: VIII. t.-cz. 4. §-a szerint meg nem ítélhető kamatnak nem tekinthető. Curia 1901. április 1. 1007/900. sz. Gr. IX. 1215. A biztosítéki okiratban kötelezett 6 százalékon felüli kamat akkor is megítélendő, ha a követelés váltóval volt fedezve s a váltók érvényesíttettek; a kamattöbblet, valamint a kamatok kamata azonban csak annyiban ítélhető meg, a mennyiben a váltói uton már megítélt hőt százalék beszámításával a nyolcz százalékot felül nem haladja. C. 1901. szept. 12. 710. sz. Gr. IX. 1216. A kamatok kamata iránti kikötés csak annyiban joghatályos, amenynyiben ez által az 1877:VIII. t.cz. 2. §-ában foglalt az a jogszabály, hogy a nyolcz százaléknál magasabb kamat meg nem állapitható, meg nem sértetik. C. 1897. G. 74. sz. 1900. február 22. G. 628/99. sz. Gr. IX. 1217. A beperelt kamat után a hitelező késedelmi kamatot igényelhet. C. 1900. január 16-án 709/99. sz. Gr. IX. 1218. A kereset beadásáig lejárt és tőkésített kamat után is jár késedelmi kamat az 1868: VIII. t.-cz. 4. §-a értelmében. C. 1899. deczember 20. 1159. sz. Gr. IX. 1219. A leszámítolásnak megállapított az a módja, hogy a tiz évi 20 részletben fizetendő utalványok ötegyfél •százalék évi, negyedévenkint számítandó kamat, kamatok kamatjának levonása mellett lesznek escomptálandók, ugy értelmezendő: hogy a kamat nem a névleges utalvány, hanem a tényleg kifizetés alá jutó pénzösszeg után lesz negyedévenkint előre leszámítandó. C. 1897. január 21. 497/96. sz. Gr. IX. 1220. A törvényben meghatározott nyolcz százalék kamaton felül provisio avagy bírság czimén kötelezett az a melléktartozás sem ítélhető meg, mely arra az esetre köteleztetett, ha az adós a lejárati idő előtt fizetné vissza a kölcsönt. Csak a bejegyzett kereskedőknek kölcsönös kereskedelmi ügyleteiből származó követelései nem esnek e tekintet alá. C. 1901. június G. 199. sz. Gr. IX. 1221.