Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

Kereskedelmi jog 270. §. 167 vállalt, az erre teljesített fizetéseket utólagosan más fennálló tartozásaira teljesítetteknek a kezes hozzájárulása nélkül nem fogadhatja el, mert az egyenes adós a kezes kötelezettségi helyzetén utólag változtatást nem tehet. Curia mint felülvizsgálati tanács 1900. január 18. G. 499/99. Gr. IX. 1122. Az a körülmény, hogy a pénzintézetet nagyfokú gondatlanság terheli, azon kárkövetelés keletkezését illetőleg, melyért a harmadik személy kezességet vállalt, felmenti a kezest kötelezettsége alól. C. 1900. november 9. 629. Gr. IX. 1123. Az a körülmény, hogy az alperes mint kezes a kereskedelmi törvény 270. §-a szerint a közvetlen adóssal egyetemleg felelős, nem képezhetett akadályt alperes részéről annak a kifogásnak sikeres érvényesítése ellen, hogy a hitelező felperes a közvetlen adós ellen követelésének behajtása körül késedelmes volt és ezzel az alperest a 'közvetlen adós ellen őt megillető visszkereseti igények érvényesítésétől megfosztotta. C. 1902. június 10. 1301/901., azonos 1633/903. Gr. IX. 1124. Az a jogszabály, hogy a kezes felszabadul, ha a követelés a hitelező hibájából a föadós ellenében behajthatatlanná válik, csak akkor nyer alkalmazást, ha a követelés esedékessége határozott időhöz köttetvén, a hitelező ennek bekövetkezte után eme késedelembe. C. mint felülvizsgálati tanács 1901. február 7. G. 612/900. Gr. IX. 1125. Mennyiben kereskedelmi a kezesség. Gl. IV. 984, 985, 987, 989, 990. " A K. T. 270. §-ának szabálya alá eső kezes is fölszabadul a követelés alól, ha a követelés a hitelező késedelme miatt a főadóstól 'behajthatatlanná vált. Térfi VIII. 43. A készfizető kezes is épp ugy, mint az egyszerű kezes, kifogással élhet a hitelezővel szemben a követelésnek a főadóstól mulasztásból eredt be nem hajthatása miatt. 0. 1901. április 25. G. 127. Gr. IX. 1126, 1127. A fizetési határidő meghosszabbitását létesítő egyezség nem novátio s igy a kezes kötelezettségét meg nem szünteti. C. 1893. június 20. 1079/92. Gr. IX. 1128. A zálog és megtartási jog nem gyakorlása nem mentesiti a kezest a kötelezettség alul. C. 1901. május 17. I. G. 166. Gr. IX. 1129. A kezes külön megállapodás hiányában addig van kötelezve, mint maga a főadós s annak folytán nem szabadul a kötelezettség alul, •hogy a hitelező a főadóstól utóbb váltót fogadott el. C. 1891. decz. 2. 1782/90. Gr. IX. 1130. A főadósnak adott fizetési halasztás esetében, az engedett halasztási idő lejárta előtt, a követelés a készfizető kezes ellen sem érvényesíthető. Curia mint felülvizsgálati tanács 1897. november 25. G. 323. Gr. IX. 1131. Jogszabály az, hogy az adós kötelezettségének megszűnése esetében ipso jure megszűnik nemcsak a kezesnek, hanem a készfizetői kezességet vállalónak a kötelezettsége is, mivel a készfizető kezesség, habár egyetemleges kötelezettséget szül is, a kezes csak a főadós kötelezettségeért felelős, tehát nem önálló adós; oly jogszabály pedig, hogy az egyenes adós irányában történt lemondás a készfizető kezes kötelezettségét csak akkor szüntet né meg, ha a lemondás a készfizető kezessel szemben is világosan és határozottan kijelentetik, fenn nem áll. Curia mint felülvizsgálati tanács 1901. október 22. G. 349. Gr. IX. 1132. Az állandóan követett birói gyakorlat szerint az egyetemleges adóstárs akkor, amikor a hitelezőnek az egész követelést egymaga elégiti ki, csak a magára vállalt kötelezettségét teljesiti s igy neki az a kielégítés egymagában nem ad jogot arra, hogy egyetemleges adóstársaitól a maga javára meg-