Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

Kereskedelmi jog 243—246. §§. 153 és milyen czélra lesz fordítandó, amely alapszabályi intézkedéstől eltérni nem lehet. A tartalék eme jogi természetének és rendeltetésének szem előtt tartásából tehát kétségtelen, hogy tartaléknak csupán az a vagyon tekinthető, ameiy bizonyos czélra szolgáló tartalékalaphoz csatoltatik és semmi körülmények között nem tekinthető tartaléknak az az összes:, amely 9 iövő év üzleti számlájára átvitetni rendeltetik. C. 1906. decz. 23. 1312. sz. GL XIV. 728. A keresk. törvény azon rendelkezése, hogy az évi mérleg a szövetkezeti •tagok jegyzéke stb.. a~ közgyűlést megelőzőleg 8 nappal közzéteendő, pótoltnak tekintetett az által, hogy a hirlapilag közzétett közgyűlési meghívóban utalás történt arra, hogy a mérleg stb. a szövetkezet helyiségében megtekinthető. Curia 1905. november 15. 339/901. Gl. XII. 1871. Habár a felszámolás alatt levő szövetkezet czégjegyzése az igazgatók által együttesen történik, mégis annak a körülménynek a bizonvitására, hogy a szövetkezet az árut átvette, elegendő az egyik igazgató nyilatkozata. C. 1905. nov. 21. 339/904. Gl. XII. 1872. 244. §. A szövetkezetnek felügyelő bizottsági tagja az alapszabályszerü időn tul a közgyűlés összehívására nem kötelezhető. B. 1907. október 9. 2692. V. sz. GL XIV. 729. 245. §. A kereskedelmi törvény 89., 241. és 245. §-ai értelmében megállapított a szövetkezeti igazgatóknak kártérítési kötelezettsége a szövetkezeti taggal szemben azon összeg erejéig, amely összegtrel a szövetkezeti tag az által károsodott, hogy iz osztaléktöbblet felosztásának alan. jául azok a hibás számadások szolgáltak, amelyeket az igazgatóság a közgyűlés elé terjesztett mérlegekbe felvett. C. 1905. május 23. 201/904. Gl. Xn. 1873. A szövetkezet igazgatóságának tagjait pusztán e minőségük alánján vagyoni felelősség harmadik személyekkel szemben, szavatosság nedig egváltalában nem terheli. Térfi II. 939. 246. §. A czégbiróság által kiszabott fogházbüntetés. Gl. IV. 859. Az alapszabályok módosítása feletti határozathozatal kizárólag a közgyűlés hatáskörébe tartozván, erre az igazgatóság, mely a közgyűlés felhatalmazása esetén is csupán lényegtelen szerkezeti módosítások tárgyában intézkedhetik, törvényszerűen earváltalán fel nem hatalmazható. A közgvülés által elfogadott és megállapított kellő alapszabályok hiányában pedig a szövetkezet czégre be nem jegyezhető. K. T. 227. §. C. 1904. november 8. 1468. sz. Gr. IX. 1014. A szövetkezeti alapszabályok oly módosítása, hogy rendkívüli közgyűlés ejrvbehivását legalább harmincz tag bármikor követelheti, ellenkezik a törvénynyel, mert a szövetke zet tagjainak törvényes joguk az. hosrv az üzletrészek egy tizedét képviselő tagok rendkívüli közgyűlés összehívását az ok és czél kijelölése mellett bármikor követelhessék. Bnesti T. 1904. november 29. 3119. sz. Gr. IX. 1015. 1 Külön megálapodás hiányában a szövetkezet kö"~~ülési jegyzökönyvének vezetésére felkért szövetkezeti tag díjazást nem igényelhet. C. 270 '92. sz. Gr. IX. 1016. Gl. IV. 798. A szövetkezet közgvűlése, amelynek előre . megjelölt tárgyát az igazgatók választása képezte, törvényes hatáskörében jár el. ha ezeket az igazgatókat megválasztja annak daczára, hogy a réari igazgatok elmozdítása sem előbb, sem akkor ki nem mondatott. C. 1891. szept. 10. 942. sz. Gr. IX. 1017. A szövetkezet közgyűlése által az el-