Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

,142 Kereskedelmi jog 225. §. A szövetkezet, mint a K. T. 61. §. 4. pontja értelmében kereskedelmi társaság, természetéből, valamint ennek a K. T. 223. §-a szerinti, rendelteéséből, vonatkozó törvényes tiltó intézkedés hiányában, szükségképp nem következik ugyan, hogy a szövetkezet tagjai ugy kifelé harmadikkal szemben, mint befelé egymással szemben minden tekintetben egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel bírjanak, tehát nincsen kizárva az, hogy a szövetkezeti tagok egyik csoportjának a K. T. 225. §. 7. pontja alapján alapszabályi intézkedéssel nagyobb osztalék biztosittassék, mint a tagok egy másik csoportjának, de ugy a szövetkezet fogalmával, mely társaság a K. T. 223. §-a szerint közös üzletkezelésen és a tagök kölcsönösségén alapul, de különösen a K. T. 176. és 379. §-aiban foglalt, a 240. §. értelmében a szövetkezeteknél is alkalmazandó intézkedéseivel ellenkezik és igy abba fel sem vehető a bemutatott alapszabályok 5. §-a első bekezdésének, valamint a 11. és 33. §-ainak azon intézkedése, hogy a szövetkezeti egész vagyonnak tulajdonosa és haszonélvezője a szövetkezeti tagok egyik csoportja legyen, amely csoport tagjai egyúttal ezen vagyon felett kizárólagos rendelkezési és a közgyűléseken szintén kizárólagos szavazati joggal birnak, amig a tagok másik csoportja mindettől teljesen ki legyen zárva. A fent kifejtettek szerint mi sem áll útjában annak, hogy a szövetkezeti tagok egyik csoportja nagyobb osztalékban részesüljön, mint a tagok egy másik csoportja. Bpesti tábla 1899. június 26. 1673. Gr. IX. 962. Gl. IV. 794. D. 84. 333. Az alapszabályok kimondhatják, hogy az igazgatóság csak az alapitó tagok sorából választható. Budapesti tábla 1899. június 26. 1673. Gr. IX. 963. Gl. IV. 794. Az alapszabályoknak az az intézkedése, hogy a szövetkezet vagyona egy más szövetkezetnél helyezhető el, törvényszerű. Budapesti tábla 1900. szeptember 18. 1987. Gr. IX. 964. Gl. IV. 805. Nem tagadható meg a szövetkezet módosított alapszabályainak a bejegyzése azon az alapon, hogy a módositott alapszabályokban nincs intézkedés a szövetkezet tartamára, mert ez határozatlan tartamú is lehet s mert a módositott alapszabályokban foglalt intézkedések azonosak a bíróság által már elfogadott alapszabályok intézkedéseivel. Bpesti tábla 1905. szeptember 15. 2315/905. Gl. XII. 1856. A kereskedelmi törvény 225. §-ának 7. pontja alapszabályi intézkedésnek tartja fenn azon módozatok megállapítását, melyek szerint a szövetkezet vesztesége kiszámítandó és a szövetkezet tagjai közt felosztandó. Ennélfogva 'a szövetkezet szenvedett veszteségeinek utánfízetését tagjaitól csak akkor követelheti, ha alapszabályai a szövetkezeti tagnak a szövetkezet veszteségeiben való részesedésre vonatkozó utánfizetési kötelezettségét megállapítják. C. 1901. ápr. 23. 1522/900. Gr. IX. 965. Gl. IV. 796. A magyar államvasút alkalmazottainak takarék- és előlegegyletének alapszabályaiban foglalt az a határozmány, hogy a nyert kölcsönök törlesztési hányada a fizetésből havonkint levonásba hozatik, nem esik a végrehajtási törvény 54. és 60. §§-ainak korlátai alá. C. 1899. decz. 15. 1078. Gr. IX. 966. Gl. IV. 804. A szövetkezet alapszabályainak az a rendelkezése, hogy tagjai azokra az árukra nézve, amelyeket a szövetkezet raktáron tart, szükségletüket a szövetkezetnél tartoznak fedezni, sem a közérdeket, sem a tagok gazdasági érdékeit nem sérti s igy az alapszabályokba felvehető, mert ez a rendelkezés azt a törvényes czélt szolgálja, hogy a szövetkezet saját fenntartását biztositsa és a szövetkezet tagjainak gazdasági érdekeit előmozditsa. C. 1906. május 30-án. 5481. Gl. XIII. 1225. A szövetkezetbe való belépés iránti nyilatkozat, ha azt az alapítók elfogadták s a szövetkezet törvény-