Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

140 Kereskedelmi jog 224. ?. 1399/896. sz. Gr. IX. 945. Gl. IV. 7 SS. A K. T. 224. §-a szerint az egyes tagnak a szövetkezetbe való belépése csak írásbeli nyilatkozat alapján történhetvén meg. aki mást üzletrészek jegyzésére felhatalmaz, arra hatalmazta fel, hogy nevében ; Írásbeli nyilatkozatot áHitson ki, ! illetve irjon alá. C. 1901. febr. 9. 1 1374. sz. Gr. IX 946. A kölcsönös biztosító-társulatoknál a biztosításra tett ajánlat pótolja a belépési nyilatkozatot. C. 1901. ápr. 23. 1522.900. sz. Azonos 1147/1897. sz. Gr. IX. 947. Gl. | IV. 791. és 796. Valamely kiskorú helyett ennek tagsági kötelezettségeit nagykorú egyén magára vállalhatja; a kiskorúért vállalt kezesség egyenes • kötelezettséget állapit meg. C. j 1892. decz. 22. 967/892. sz. Gr. IX. 948. GL IV. 820. Az, hogy a szövetkezetbe belépési iven a belépő neve nem aláírva hanem az illető által a vonatkozó rovatba bele lett irva, egyenlő joghatálvu az aláírással. C. 1891. szept. 11. 1238/890. sz. Gr. IX. 949. Attól, hogy a tagoknak belépése a szövetkezetbe Írásbeli nyilatkozat alapján történik, az alapszabályokban nem lehet eltérni. C. 1904. jun. 23. L G. 294. Gr. IX. 952. Gott!. IX. 2030. A belépési nyilatkozat érvényességét semmi alakisághoz nem köti. C. j 1904. febr. 16. 931. és 932/1903. sz. Gr. IX. 950. A K. T. 224. §-a szerint a szövetkezetbe való belépés érvényes voltá- i hoz megkívántatott írásbeli nyilatkozat nincsen külön alakisághoz kötve. C. 1904. febr. 9. 1375/903. \ és 931. és 932/1903. sz. Gr. IX. 951. Az írásbeli belépési nyilatkozat más bizonvitással nem pótolható. C904. nov. 29. 1629/903. Gr. IX. 954. A biztosítási szövetkezetbeli tagsági minőség megállapításánál csakis a biztosítási díj czimén. nem pedig az ezzel egy fogalom alá nem eső egyéb illetmények fejébon kiszabott összesek vehetők számba. C. 1902. okt. 2. 849/1902. 1496/901. Gr. IX. 953. Ha a szövetkezetnek tagja kivált, illetve felmondott s az joghatályossá vált, ha részt is vesz újból a közgyűlésen, ez tagsági minőségét fel nem eleveníti. C. 1894. febr. 6. 1669/1893. sz. Gr. IX. 955. Gl. IV. ^21. és 854. Alakítandó szövetkezet részére történt belépési aljánlatnak a megalakulás előtt az alapítók irányában történt visszavonása hatálytalan. Az a körülmény, hogy a tagsági díjért perelt szövetkezeti tag az ivet alá nem irta, előbbeni perben megítélt esküvel már eldöntetvén, az ujabb üzletrészek iránt perelt tagnak az eskü meg nem ítélhető arra, hogy az aláírással mást sem bízott meg. mert a követelés alapjául szolgáló jogviszony már eldöntést nyert az előbbeni perben. C. 1891. szept. 11. 1301/1890. sz. Gr. IX 957. GL IV. 799. A be nem fizetett üzletrész után 3 szövetkezeti alapszabályok szerint fizetni kötelezett hetenkénti késedelmi bírság is az 1877 : Vili. t.-czikk 2. szakaszában körülirt „kamat" tekintete alá esvén, az a kikötött tulaj donképen i kamattal együtt a nyolcz százalékot meg nem haladja. Ennek daczára eme birságnak, illetve kamatnak Sc/c-on felüli része azonban utólag nem követelhető vissza, ha a fizetés jogfentartás nélkül eszközöltetett C. 1904. jun. 16. 1297/903. Gr. IX. 958. GL IV. 803. Felperes neve alatt a csődbe jutott szövetkezet pénztárába mint törzsbetét, vagyis üzletrész képződésére szolgáló teljesítmény egy bizonyos összeg befizettetett, minthogy azonban felperes részéről írásbeli belépési nyilatkozat nem történt, a K. t. 224. §-ának utolsó bekezdésében foglalt parancsoló rendelkezés szerint szövetkezetbe csak írásbeli nyilatkozattal lehet belépni: a felperes javára történt befizetések oly tartozatlan fizetést