Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

124 Kereskedelmi jog 185—188. §§. kik a czégvezetésre közgyülésileg fel nem jogosíttattak. B. T. 4138/77. Gl. IV. 694. Ha az alapszabályok együttes czégjegyzést írnak elő. a részvénytársaságot kevesebb igazgató aláírása nem kötelezi. Gl. IV. 695. A szerződés megkötésének módja. Gl. IV. 697. A K. T. nem tartalmaz oly rendelkezést, melynek alapján a részvénytársaság egyik tagjának kérelmére igazgatósági ülésnek eeybehivására lenne utasítható, az üzleti könyvek felmutatásának pedig csak a Kt. 175. §-a esetére lehet helye. Gl. IV. 700. Nincs megengedve, hogy szavazatiogát egyik igazgatósági tag a másikra ruházza. B. T. 1094/77. Gl. IV. 701. 185. §. Ha a megrendelő jegyet a czégjegyezésre jogosult két tag közül csak az egyik irta alá, még ha az vezérigazgató volt is, a vételügylet csak ugy válik a társaságra hatályossá, ha az eljárt vezérigazgató az ügylet megkötésére fel volt jogosítva. C. 1897. május 11. 14/97. Azonos 655/90., 1080/90. sz. a. Gr. IX. 858. Gl. IV. 698. és 713. Szóbeli ügylet a társaságot csak ugy kötelezi, ha a czégjegyzésre megbízott egyének által együttesen köttetett. C. 1885. január 23. 2234/84. Azonos C. 3833/82. és 1080/90. Gr. IX. 859. Gl. IV. 713. és 696. és 761. A kereskedelmi törvény 185. §-a szó szerint csak ott nyerhet alkalmazást, ahol a részvénytársaság tekintetében kiállított okirat van kérdésben, de ez a szakasz nem zárja ki, hogy a részvénytársaságra, illető tagja szóbeli kijelentése által, érvényes kötelezettség keletkezhessék. C. 1899. nov. 3. I. G. 376/99. Gr. IX. 860. Gl. IV. 702. Gottl. V. 988. 186. §. A pénzintézet egyik igazgatója kezéhez teljesített fizetés a pénzintézetet külön megbízás nélkül nem kötelezi. C. 1904. márczius 1. 32., 33. és 34/904. Gr. IX. 861. A részvénytársaságnak áll kötelességében megjelölni azt a személyt, kinek személyében az esküt letenni hajlandó. C. 1904. ápr. 26. 523/903. sz. a. Gr. IX. 862. A be nem jegyzett részvénytársaság nevében eljárt igazgató saját személyében felelős az általa kötött ügyletekben. C. 1897. deczember 1. 848/97. sz. a. Azonos 156/96. sz a. Gr. IX. 863. Gl. IV. 699. Azok az igazgatósági tagok, akik a közgyűlési határozattal állásukból el lettek mozdítva; a részvénytársaságot a közgyűlési határozat megsemmisítése iránti perben joghatálylval nem képviselhetik. C. 1901. május 15. 569/901. Gr. IX. 864. Gl. IV. 692. Az ügyvezető igazgató által megrendelt s a részvénytársaság üzletéhez szükséges áru vételáráért a részvénytársaság felelős. A részvénytársaság ezen felelősségén az sem változtat, hogy üzletét nem maga folytatja, hanem azt bérbe adta. C. 1905. június 6. 688/904. GL XII. 1824. Az igazgatóság perlési joga. Gl. IV. 703. Nincsen törvényes akadálya, hogy valamely részvénytársaság igazgatója az azon részvénytársaság ellen folytatott perben tanuként kihallgattassék. Jogt. hit. II. 112. 187. §. A K. T. 187. §-ában foglalt előfeltételek fenforgása esetében nemcsak az igazgatóság, de a felszámolók is kötelesek a részvénytársaság ellen a csőd megnyitását kérelmezni. C. 1903. febr. 26. 15/903. Gr. IX. 865. 188. §. Az igazgatóság, ha az alapszabályokban ez nincs meg, sem magának, sem a tagoknak ingyenes vasúti jegyeket nem engedélyezhet. C. 1903. június 16. I. G. 66/903. Gr. IX. 866. Gl, IV, 704.