Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

122 Kereskedelmi jog 182. §. Ha a részvénytársaság alapszabályaiban kikörtetett, hogy igazgatósági tagul csak helyben lakó részvényes választható, ellenkező közgyűlési választás megsemmisítendő. C. 1893. október 3. 1289/92. sz. a. Gr. IX. 846. A kereskedelmi törvény nem foglal magában tiltó rendelkezést arra nézve, hogy a részvénytársaság igazgatósági tagja meg ne bizathassék oly tee_ndőkkel, amelyek nem tartoznak az igazgatósági tagok ügykörébe s hogy az ily természetű teendőkért külön díjazásban részesíthetők ne volnának. C. 1900. június 25. 499. sz. a. Gr. IX. 847. GL IV. 867. Arra nézve, hogy a megválasztott igazgatósági tagnál összeférhetetlenség esete fenn nem foroghat, a törvény tiltó rendelkezést nem tartalmaz. C. 1897. október 14. 599/97. Gr. IX. 848. Igazgatósági tag a nyereményjutalékát csak a tényleg eltöltött időre követelheti, de ez az üzleti évtől s nem a közgyűlési határozat hozatalától számítandó. C. 1894. márcz. 6. 186/94. sz. a. Gr. IX. 850. Részvénytársaság igazgatóját 10 évre fogadván fel, törvényes ok hiányában nincs joga szerződést felbontani s tartozik évi járandóságot kiszolgáltatni. C. 1895. április 18. 503/94. sz. a. Gr. IX. 851. Gl. IV. 726. A jogellenesen elbocsátott vezérigazgató az egész szerződési időtartamra követelheti díjazásának kiszolgáltatását, mely a neki okozott kár egyenértékéül szolgál. C. 1897. október 27. 124/97. sz. a. Gr. IX. 852. Az igazgatósági tag a részére az alapszabályok szerint biztosított nyereségjutalékot a társaságtól akkor is követelheti, ha a társaság az igazgatóságot megillető jutalékot egy egész összegben az igazgatóság részére ki is adta. C. 1486/902. sz. a. Gr. IX. 853. A részvénytársaság igazgatója a társaság elleni illetményeit nem köteles első sorban az iparhatóság előtt érvényesíteni. C. 1904. ápr. 13. 542/904. Gr. IX 854. A részvénytársaság igazgatói és felügyelő-bizottsági tagjai a részvénytársaság perben nem állása esetében is kötelezhetők arra, hogy valamely a részvénytársaság könyveiből merített s meríthető tényről tanúskodjanak. C. 1900. jun. 15. 145/900. Azonos 1105/903. Gr. IX. 855. Gl. IV. 577. Az igazgatóság díjazása. Gl. IV. 689. A részvénytársásági közgyűlés ama határozata, amelylyel a vezérigazgatónak az egyesület ügyei körül szerzett kiváló érdemeinek elismerése és méltánylásául nyugdíjjogosultságát és nyugdiját, tekintet nélkül szolgálati éveire, a nyugdijszabályokban foglaltaknál kedvezőbben megállapítja, nem tekinthető olyannak, amely a vezérigazgató özvegyére is kiterjedne s ezért az özvegy nyugdijat csak akkor és annyiban követelhet, amikor és amennyiben ez a nyugdijszabályzat értelmében öt megilleti. C. 1905. január 10. 7/904. Gl. XII. 1818. A részvénytársaság ügyvezető igazgatója a társaság egész kereskedelmi üzlete vezetésével megbízott kereskedelmi meghatalmazottnak tekintendő, kinek hatásköre a társaság kereskedelmi üzlete folytatásával rendszerint járó ügyletekre kiterjed; ezért az ügyvezető igazgató által egyedül eszközölt árurendelés a részvénytársaságot akkor is kötelezi, ha az érvényes czégjegyzéshez két igazgatósági tag aláírása szükséges. Nem változtat ezen a felelősségen az a körülmény sem, hogy a részvénytársaság üzeme az áruk vásárlása idején bérbe volt adva és igy a társaság nem maga gyakorolta a gyári üzemet, melyhez a megrendelt áruk szükségesek. C. 1905. június 6. 688/904. Gl. Xn. 1819. A részvénytársaság képviseletében annak bármely közege által megszerzett jogok közvetlenül a részvénytársaság részére megszerzetteknek