Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

Kereskedelmi jog 177—179. §§. 119 Az alapszabályok részleges módosítása esetén nem szükséges a módosító szakaszok tüzetes megjelölése a közgyűlési meghívóban. C. 1906. jun. 26. 991/905. sz. Gl. XIII. 1210. A részvénytársaság közgyűlése nem hozhat érvényes határozatot oly tárgy felett, mely a meghívóban általános kifejezéssel (például az igazgatóság által teendő egyéb indítványok) ugyan jelezve, de tüzetesen körülírva nem volt. Curia 326/84. sz. Gl. IV. 663. Részvénytársaság választhat állandó közgyűlési elnököt. Törvénybe nem ütközik a részvénytársasági alapszabályokba foglalt azon intézkedés, hogy a közgyűlésen a társasági vezérigazgató elnökölhessen. B. T. 1884. jan,. 17. 6213. sz. Gl. IV. 666. 178. §. A kereskedelmi törvény 178. §-a szerint az alaptöke egy tizedrészét képviselő részvényes a közgyűlés egybehivását, az ok és czél kijelölése mellett, bármikor kérheti, az ok és czél szükségessége előleges bírálat tárgyát nem képezheti, a közgyűlés hatáskörébe tartozván az a feletti elhatározás. C. 1899. szept. 29. 1034. sz. Gr. IX. 829. Gl. IV. 670. 179. §. Az a körülmény, hogy valamely határozat anyagilag helytelen, vagy a részvénytársaságra káros, a határozat megtámadására alapul nem szolgálhat, mert a dolog természetéből következik, hogy e kérdéseknek elbírálása felett a közgyűlés többsége érvényesen határoz, mely határozat előtt a kisebbség, ha azt helytelennek tartja is, meghajolni köteles. C. 1902. márczius 24. 1242/901. Gr. IX. 830. Gl. IV. 677. A részvénytársasággal szerződési viszonyban álló tagok is megválaszthatok igazgatóknak. C. 1899. ápr. 25. 276/99. sz. Gr. IX. 831. A részvényes, amennyiben az alapszabályok másként nem intézkednek, az egész tiszta nyereség felosztására tarthat igényt és ez az igénye a közgyűlés által sem csorbítható; korlátozást ebben a tekintetben csak az alapszabályok szabhatnak és az alapszabályok 11. §-ának az a rendelkezése, hogy a tiszta nyereség a hivatkozott §-ban meghatározott levonások után osztalékként felosztassék, a kereskedelmi törvény 157. §-ának 14. pontja szerint parancsoló, ettől eltérni a közgyűlésnek joga nincs. A közgyűlés, ha az ellen csak egyetlen részvényes tiltakozik is, nem határozhatja el, hogy a nyereség másra, mint az alapszabályokban meghatározott czélokra fordíttassák. C. 1904. október 6. 1491/903. sz. Azonos 6/97. sz. Gr. IX. 832. Gl. IV. 600. Az alapszabályok módosítása feletti határozathozatal kizárólag a közgyűlés hatáskörébe tartozván, erre az igazgatóság, mely a közgyűlés felhatalmazása esetén is csupán lényegtelen szerkezeti módosítások tárgyában intézkedhetik, törvényszerűen egyáltalán fel nem hatalmazható. O. 1904. november 8. 1468/904. sz. Gl. XII. 1817. Felperesnek az az érvelése, hogy az igazgatósági tagok jutalékának megválasztásuk egész tartamára, azaz három évre terjedő megállapítása a K. T. 179. §-ának 2. pontjába azért ütközik, mivel ez által három évre történt intézkedés a nyereség felosztása iránt, komoly alappal nem bir, mert a szóban lévő intézkedés sem a mérlegnek 3 évre megállapítását, sem a nyereségnek három évre felosztását nem jelenti, sőt ezeket a kérdéseket még csak nem is érinti, hanem annak tárgyát csak az igazgatósági tagok jutalékának általában való megállapítása képezi. C. 1899. ápr. 25. 276/99. sz. Gr. IX. 833. A K. T, 179. §. 7. pontja szerint az