Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

Kereskedelmi jog 176—177. §§. 117 elégedő félnek tekintet nélkül arra, hogy ama határozat érdemleges-e, jogában áll igényeit a törvény rendes utján érvényesíteni. A biróság tehát nem utasíthatja vissza a keresetet azon okból, mert az iparhatóság érdemben nem határozott. C. 1892. márczius 16. 7782/91. sz. Gl. IV. 373. Visszautasitható-e a kereset a bíróság által, ha az iparhatóság nem határozott az ügv érdemében. Gl. IV. 374. Bizonyítási teher a biróság előtt. Gl. IV. 375. Az 1884:XVII. t.-cz. 176. §-a értelmében a békéltető bizottság határozatával meg nem elégedett félnek jogában áll igényét a törvény rendes utján érvényesíteni. E szerint tehát csak a magánjogi igények iránti határozathozatal van fentartva polgári perutra, de arra nem jogosítja fel a törvény a polgári bíróságot, hogy azt bírálja felül, hogy az iparhatósági határozat hozatalára az illető hatóság saját hatáskörében jogosan járt-e el, avagy nem. C. 1898. febr. 8. 1899. I. G. 539. sz. Gl. IV. 376. A kereskedelmi törvény 176. §-a nem zárja ki, hogy a részvényes a közgyűlésen meghatalmazott utján gyakorolhassa jogait, az alakuló közgyűlésre nézve pedig a kereskedelmi törvény 155. §-a ezt kifejezetten megengedi anélkül, hogy a meghatalmazás hatályosságához a meghatalmazott részvényesi minőségét megkívánná. Bpesti T. 1906. márcz. 14. 441. sz. Gl. XIII. 1209. A részvénytársaság közgyűlése törvényesen megalakultnak tekinthető abban az esetben is, ha a részvényesek részvényeiket az alapszabályban foglalt ebbeli kötelezettségük daczára fel nem mutatták, de bizonyittatott, hogy ők akkor részvényesek voltak. C. 1904. január 0. 1119/903. Gr. IX. 816. Az a körülmény, hogy a megtámadó részvényes a közgyűlésből kizár ított, megsemmisítő hatással van a hozott közgyűlési határozatra. Az | alapszabályoknak az a rendelkezése, hogy az olyan részvény alapján, mely átruházási czélból forgattatott, de a részvénykönyvben még át nem Íratott, senki, sem a régi, sem az uj tulajdonos nem gyakorolhat szavazati jogot, nem ütközik törvénybe. C. 1898. január 26. 1123/97. Gr. IX. 817. Az, hogy oly részvényes is szavazott, aki részvényét le nem tette, csak akkor bir jelentőséggel, ha a szavazatok végeredménye ez által befolyásoltatott. C. 1898. október 4. 821/98. Gr. IX. 818. Gl. IV. 676. A részvényes a közgyűlésen hozott határozatért csak az általános jogelvek értelmében és csakis a részvénytársaságnak, de nem egyeseknek tartozik kártéritéssel. C. 1903. február 3. 470/902. Gr. IX. 819. Gl. IV. 709. A részvényesnek nincs kereseti joga a más harmadik által a részvénytársaságnak okozott károkért. C. 665/903. Gr. IX. 820. A részvénytársaság közgyűlésének joga van ugyan a társaság többi szervei által kötött jogügyletek foganatosítását ezen többi szerveinek megtiltani, de nincs jogosítva harmadik személylyel szemben annak foganatosítását megtagadni. C. 1903. okt. 27. 1488/902. Gr. IX. 821. Gl. IV. 671. Kiskorú joghatályosan járhat el meghatalmazott gyanánt a közgyűlésen C. 1900. okt. 4. 433/900. Gr. IX. 822. Gl. IV. 650. Közgyűlésen strohmanok felállítása jogszerűségének kérdése perenkivűli uton el nem bírálható Curia 1905. november 9. 1351/905. Gl. XII. 1813. m. §• A K. T. 177. §-a a közgyűlés tárgysorozatának megjelölését rendeli ugyan, de az, hogy a tárgysorozatban a közgyűlés elhatározása alá tartozó kérdéseknek megoldása tekintetében a részletes adatok és igazgatósági javaslatok is közzététessenek, előírva nincs. C. 1893,