Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

Kereskedelmi jog 17S. §. 105 dig a forgalom szükségszerű köve­telményeivel nem áll ugyan ellen­tétben az az alapszabályi intézke­dés, amely által a névre szóló rész­vénynek átrubázása megszorítva és bizonyos feltételhez kötve van, ez a megszorítás azonban csak annyiban tekinthető hatályosnak, ha egyrészt ez által a részvény for­galma sem teljesen, sem pedig oly mérvben korlátolva nincsen, ami által a forgalomra szánt papir et­től a minőségtől megfosztatnék és másrészt, ha ez a megszorítás ki­fejezetten magán a részvényen ki­tüntetve van, ugy hogy már ennek megszerzésekor az átvevő a részvény átruházásának megszoritásáról min­den kétséget kizárólag értesitve legyen. Ha a részvényeken azok átruházásának megszorítása tény­leg kitüntetve nem lett, az átruhá­zási megszorítást tartalmazó alap­szabályi intézkedés hatálytalan. C. 1905. márczius 16. 45/904. sz. a. Gl. XII. 1791. Az alapszabályok ama rendelkezése, hogy az eladott részvény után a vételáron felül egy az igazgatóság által tetszés szerint megállapí­tandó átiratási összeg is fizetendő, az átruházásnak oly mérvű meg­szorítása, amely esetleg annak tel­jes kizárására vezethet, az átira­tási összeg tehát már az alapsza­bályokban megállapítandó. Curia 1905. márczius 16. 1651/904. sz. a. Gí. Xn. 1792. Aki a részvénykönyvbe be nem ve­zetett részvénybirlaló ellen veze­tett árverésen megvette a részvényt, a részvénykönyvbe való bejegyzést csak ugy követelheti, ha kimutatja, hogy a végrehajtást szenvedő jog­szerűen szerezte meg a részvényt. C. 1905. október 10. 105/905. sz. a. Gl. Xn. 1793. Minthogy a részvény, mint értékpa­pír a tulajdonjog megszerzése szempontjából ingó dolog tekintete alá esik, az arra vonatkozó tulaj­donjog átruházás által való meg­szerzéséhez szerzési czim, vagyb átruházási kötelezés és szerzési mód, vagyis a részvény átadása szüksé­ges. Abban a tényben, hogy a rész­vény a társasági részvénykönyv­ben a felperes nevére lett bevezetve, átruházás nem foglaltatik. De nem foglaltatik átruházás (ajándékozás) abban a tényben sem, hogy az állí­tólagos ajándékozó a részvényt fel­peres nevére átíratta és pedig ak­kor sem, ha ezt hátirattal forgat­mány utján tette. C. 1905. szept. 27. 328/905. Gl. XII. 1794. A részvények csupán abból a czélból való átírása, hogy azok az egyé­nek, kikre a részvények átírattak, a közgyűlésen szavazati jogot "Tra­korolhassanak, ugy az alapszabá­lyokkal, mint a keresk. törvény szellemével ellenkezik. B. 1907. jun. 8. 50. sz. Gl. XP7. 704. A „Strohmann" közgyűlési szerep­lése törvénvellenes. C. 1907. jun. 6. 501. Gl. XIV. 704/a. A részvénytársaság alapszabályai nem tartalmazhatnak oly rendelkezési hogy a részvények átruházása csak a részvénytársaság beleegyezésével hatálvos. K. 1906. nov. 20. 4701. sz. Gl. XP7. 705. Ellenkező megállapodás hiányában az értékpapír-üzlet természeténél fogva a részvényekkel együtt a még .le nem járt szelvények kiegészítő ré­szei is eladottaknak tekintendők és a vételárban a vétel napjától járó osztalék ellenértéke is benfoglalta­tik. Győri T. 1896. szeotember 22. G. n. 39. sz. Gl. IY. 623. Szelvények tulajdonának következte­tése a körülményekből. Gl. IV. r 624. Átruházási szándék következtetése a részvénv forgatásából. Gl. IY. 625. Át irás nélkül a részvénves a társa­ság irányában nem jogosult. Gl. P7. 627. A részvénykönyvbe bejegyzett sze­mély a részvénytársasággal szemben továbbra is felelős. Gl. IV. 628. A részvénykönyvvel szemben az át­ruházás színlelt volta nem érvénye­síthető. Gl. IV. 630. Részvényátruházás érvényességét az igazgatóság beleegyezésétől függővé

Next

/
Oldalképek
Tartalom