Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

•1°2 Kereskedelmi jog 168—170. §§. tést, illetve a részvénytöke még be nem fizetett részének bekövetelését a társaság elhatározta. A társaságát ebbeli jogainak gyakorlásában csakis a csődtömeg képviselete helyettesítheti. C. 1905. márcz. 17. 1576/904. sz. Gl. XII. 1789. A be nem jegyzett részvénytársaság alapitói nem követelhetik perrel a részvényaláiróktól a bejegyzéshez szükséges 30%-nak lefizetését. C. 1905. június 20. 1263/904. Azonos 392/904. Gl. XII. 1790. A részvényaláiró a részvény névértékén felül az alapszabályokban megállapított szervezési költséget is megfizetni köteles, ha akár kifejezetten, akár konkludens tényekből vont okszerű következtetés utján megállapítható módon e részben külön kötelezettséget vállalt. C. 1907. mái. 18. 881/905. Gl. XIV. 703. Névértéken felüli befizetés. Gl. IV. 609. 169. §. Az alapszabályokban foglalt az a kikötés, hogy a részvények bizonyos értékének be nem fizetése esetén a nemfizető részvénye semmisnek nyilvánítható, csak jogot ad a társulatnak, de nem kötelezi a társulatot arra, hogy a késedelmes részvényes részvényét semmisnek s ebből folyó kötelezettségét megszűntnek tekintse. C. 1890. január 28. 703/89. sz. a. Gr. IX. 756. Gl. IV. 615. A vagyonbukott részvénytársaság csődtömegének képviselősége által a részvényhátralék befizetése iránt beperelt egyes részvényes azon kifogása, ,.hogy a részvénytársasági csődtömeg kereseti követelése csakis a kezesség jogi természete alapján lenne megbírálandó'', alapnál nem bír. C. 418/83. sz. a. Gr. IX. 757. Gl. IV. 614. A csődtömeg képviselője az egyes Tészvényes ellen a részvényhátralék befizetése iránt indított perben anhogy a csődhitelezők követelései valódiak és fennállanak. C. 418/83. nak kimutatására nem kötelezhető, sz. a. Gr. IX. 758. Gl. IV. 614. Az aláírás által biztosított részvénytöke már a törvény értelmében befizetendő lévén, a részvényes,, ha az alaptőke valamely részével hátralékban maradt, ennek befizetésére a vagyonbukott részvénytársaság csődtömege irányában már a törvény alapján akkor is köteles, ha a részvénytársaság a hátralék befizetésére nézve a csőd kiütése előtt közgyülésileg nem határozott. C. 1882. november 8. 605. sz. és 765/82. sz. a. Gr. IX. 759. Gl. IV. 614. A hátralék befizetését elrendelő közgyűlés. Gl. IV. 611. és 616. 170. §. Csak a kereskedelmi törvény 170. S-ának második bekezdése esetében ragaszkodhatik a részvényes feltétlenül a hírlapi közzétételhez.. C. 1884. február 27. 1125/83. sz. a. ' Gr. IX. 760. Gl. IV. 617. Nem jegyeztetett be a részvénytársasági alapszabályok oly módon tervezett módosítása, hogy a részvényekre való befizetéssel késedelmes részvénves részvényeit a társaság már akkor semmiseknek nyilváníthatja, ha a. befizetést a két ízben 15—15 napi határidők kitűzése mellett hirlapilag történt felszólítás daczára sem eszközölte, ítélőtábla 1904. jun. 14. 1317/904. sz. a. Gr. IX. 761. A kereskedelmi törvény 170. §-a nem rendelkezik imperativ módon az iránt, hogy a társaságok határozatai hirdetésileg közzététessenek, miből folyóan a más módon történt értesítés is megállapítja a részvénves késedelmét. C. 1897. szept. 14. 466/97. sz. a. Gr. IX. 762. Az alapszabályok a részvényesek igénvei nek elvesztése tekintetében nem intézkedhetnek eltérően a kereskedelmi törvény 170. §-ától. B. 1904. október 11. 2843/V. 1904. sz. a. Gr. IX. 763. A névre szóló részvény is érvényesen zálogba adható hátirat nélkül. C.