Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. I. kötet (Budapest, 1910-1911)

26 BTK. 95. §. történt, nem esik külön a K. B. T. K. 115. §-a alá. C. 8352/883. Gr. VI. 186. Családi állás elleni bűntett és köz­okirathamisitás eszmei halmazata forog' fenn, ha vádlott a gyermeket más családba felveszi és ezt az anyakönyvben is feltüntetteti. C. 156/894. Gr. VI. 187. Közcsend elleni kihágás és becsület­sértés eszmei halmazata forog fenn, ha vádlott becsületsértő kifejezések között valakit veszélyesen fenyeget. C. 3768/884. Gr. VI. 188. Gondatlanságból okozott emberölés és testi sértés eszmei halmazata fo­rog fenn ugyanazon gondatlanság­ból származott halál és testi sértés esetén. C. 8974/892. Gr. VI. 189. Gl. VIII. 481. Hatóság elleni erőszak, becsületsértés és közcsend elleni kihágás eszmei halmazata forog fenn, ha vádlott az erőszak elkövetése közben a ha­tósági közeget becsületében sérti és nevét megmondani nem akarja. C. 11495/895. Gr. VI. 190. Gl. VIII. 473. Lopásban segély és hivatali köteles­ség megszegésének eszmei halma­zata forog fenn, midőn éjjeli őrök hivatali kötelességüknek megszegé­sével a lopást elősegitik. C. 10507/882. Gr. VI. 191. Sajtótermékben elkövetett többrend­beli büntetendő cselekmény esetén, azok eszmei halmazatot képeznek. C. 3874/903. Gr. VI. 192. Azon esetben, melyben a tettes a K. B. T. K. 126. §-ában meghatáro­zott lopás elkövetése céljából a ma­gánlaksértés vétségét is elköveti, — feltéve, hogy mindkét törvény­sértés idő és véghezviteli módozat tekintetében elválaszthatatlan ösz­szefüggésben van egymással, — a Btkek két külön rendelkezésének, habár az egységes cél által össze­foglalt megsértése forogván fenn, a Btk. 95. §-ában meghatározott eszmei bűnhalmazat állapítandó meg. Gr. VI. 193. Gl. VIII. 485. Magánlaksértés és könnyű testi sér­tés eszmei halmazata forog fenn, ha vádlott megverés céljából ide­gen lakásba behatol és ott testi sértést követ el. C. 3713/892. Gr. VI. 194. Folytonosságban elkövetett többrend­beli magánosok elleni erőszak esz­mei halmazatban van egymással. C. 3342/900. Gr. VI. 195. Magzatelhajtás, melynek folytán az anya meghalt, eszmei halmazatban van a gondatlanságból okozott em­beröléssel. C. 12077/893. Gr. VI. 196. Gl. Vin. 479. Hamis okirat készitése mellett fel­vett pénz jogtalan eltulajdonítása a magánokirathamisitás és sik­kasztás eszmei halmazatát képezi. C. 2336/900. Gr. VI. 197. Valamely ingó vagy ingatlan dolog­nak, habár ugyanazon eladó által és az előbbi szerződés fennállása alatt a vevő, illetőleg a tulajdonos beleegyezése nélkül eszközölt ismé­telt eladása és azon dolognak uj vevő részére való átadása magában véve nem állapit meg büntetendő cselekményt s különösen nem álla­pítja meg a büntetendő csalás tény­álladékát. Ingatlan dolognak a fenn körülirt módon való jogtalan ismételt eladása és azon dolog tu­lajdoni jogának a későbbi vevő ne­vére telekkönyvi bekebeleztetése, amennyiben az előforduló esetben a BTK. 379. §-ában meghatározott csalás valamennyi ismérve és igy egyrészrőll a jogtalan károsítás, másrészről pedig a jogtalan nye­részkedési szándék megvalósulva lennének: a csalással együtt, illető­lég ezzel eszmei bűnhalmazatban a BTK. 400. §-ában meghatározott büntettet is megállapítja, amiből a BTK. 95. §-ának rendelkezése alap­ján önként következik, hogy ezen esetben a büntetés meghatározásá­nál nem mindig a BTK. 383. §-nak hanem az esethez képest a 400. §-a második bekezdésének határozata követendő. 21. sz. C. döntv. Gr VI 198. Hamis kötvény bekebelezése a BTK. 400. és 401. §-ába ütköző eszmei

Next

/
Oldalképek
Tartalom