Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. I. kötet (Budapest, 1910-1911)

12 BTK. 70. §. A tettestársi minőségben elitélt I. rendű vádlott a BTK. 69. §. 1. pontja értelmében felbujtói minősége a tettesség mellett nem minősitő, hanem csak sulyositó körülményt képez. C. 9521/1884. Gr. VI. 89. Gl. VIII. 188. Felbujtó nem mondható ki egyúttal segédnek is. C. 519/1889. Gr. VI. 90. Gl. VIII. 190. Csak segéd az, ki bár közös elhatározás mellett, elkövetési cselekedetet visz véghez. C. 2414/1882. Gr. VI. 91. Segédkezés megállapittatott, midőn tettes gyanánt senki sem büntettetett. C. 6168/1884. Gr. VI. 92. Gondatlanságból elkövetett cselekményeknél segély elvileg ki van zárva. C. 6917/901. Gr. VI. 93Segély a gyilkosságban, ha a nő férjét életveszélyben elhagyja és a férj megöletett. C. 2163/903. Gr. VI. 94. 70. §. Több külön tettes esetén a hivatkozás a 70. §-ra elmarad. Cu'ria 7922/1887. Gr. VI. 95. Gondatlanságból elkövetett cselekményeknél társtettesség elvileg ki van zárva. C. 3249/900. Gr. VI. 96. Társtettes a szándékos emberölés bűntettében nem pedig bűnsegéd az, aki az áldozat kezeit leszoritva tartotta s igy azt védelmére tehetetlen állapotba helyezte, s addig vádlott-társa az áldozat nyakát zsineggel többszörösen körülcsavarta, a zsineget összeszorította és megkötötte, minek következtében az megfulladt. Jogt. btő II. 52. A BTK. 70. §-ának a felhivását mellőzni kellett, mert a BTK. 331. §. 2. pontjának az alkalmazása többek részvételét kivánván meg, ennek esetében a tettestársaság külön megállapitása felesleges. C. 6166/902. Gr. VI. 97. Tettes, ki büntetőjogi beszámitás alá nem eső egyén által követett el bűncselekményt. C. 1895/1890. Gr. VI. 98. Összetett bűntett (BTK. 349. §.) tettestársak mindazok, kik az ebben foglalt büntetendő cselekmények bármelyikét elkövetik. 0. 8909/1891. Gr. VI. 99. Társtettességet megállapitó cselekmény : a) testi sértésnél. C. 9532/905. Gl. XIII. 55. b) magánokirathamisitásnál. C. 108.467/905. Gl. XIII. 55/a. Társtettesség nőragadásnál. C. 4799/906. Gl. XIV. 12. Aki a más által készitett hamis váltót leszámitoltatja, tettestárs. C. 1004/907. Gl. XIV. 13. Társtettességet megállapitó cselekmények : a) testi sértés vétségénél. C. 5361/903. Gl. XI. 84. b) halált okozó testi sértésnél. C. 7651/903. Gl. XI. 85. C. 1935/904. Gl. XI. 86. c) személyes szabadság megsértésénél. C. 9209/904. Gl. XL 87. d) orgazdaságnál. C. 7979/904. Gl. XI. 88. Társtettes halált okozó súlyos testi sértésben. C. 283/905. Gl. XII. 170. Társtettes és nem segéd a csalás bűntettében az, aki közreműködött a sértettnek hitegetésében az iránt, hogy vádlott-társa valódi pénzért háromszor annyi értékesíthető hamis pénzt fog szolgáltatni. (Jogt. btő.) Társtettes a lopás bűntettében és nem bűnsegéd az, aki előzetes megállapodás szerint oly módon működött közre a lopás elkövetésében, hogy mig vádlott-társa az alvó sértettől az órát, lánczot s készpénzét elvette, ő ugy állt ott a sértett mellett, hogy más a lopást észre ne vehesse, mert ilykép ő a lopás végrehajtásához feltétlenül szükséges cselekvőséget fejtett ki. Jogt. btő II. 85. Társtettesség fogalma. Gl. VIII. 222—224.