Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. I. kötet (Budapest, 1910-1911)
FTK. 462—Í63. §§. 161 bízott pénzes leveleket eltulajdonítja, hivatali sikkasztásban bűnös. C. 7263/89, Gr. VI. 1929. Eltulajdonítás bizonyítandó, hiány maga nem állapítja meg a sikkasztást; felmentés pénzkezelési zavarok alapján. C. 5042/89. Gr. VI. 1930. A szerződéses postamester hivatali sikkasztása. Gl. XIV. 220. A közjegyző sikkasztása akkor is hivatali sikkasztás, ha magánfelek ügyeiben történt. C. 4952/87. Gr. VI. 1931. A községi biró, ha magánügyben jár el, nem közhivatalnok. Bpesti T. 33.716/81. Gr. VI. 1932. Azon kisközségbeli jegyző vagy körjegyző, aki az 1883:XLIV. t.-cz. értelmében a községi közegek általi beszedésre bizott adó, illeték vagy más köztartozásnak lerovásául az egyes községbeli lakosok által az ö kezeihez fizetett pénzt, hivatali minőségben, a községi biró vagy adószedő távollétében, sőt ennek jelenlétében is átvesz, hivatali hatalmának körében jár el és hivatali cselekményt teljesít; amiből következik azon folyomány, hogy az esetben, ha a jegyző a fentebb megjelölt czimen neki átadott és általa átvett pénzt eltulajdonítja, illetőleg azzal mint sajátjával rendelkezik, a hivatali sikkasztás bűntettét követi el. Amennyiben a jegyző — körjegyző — az 1876 :XV. t.-cz. életbelépte után, de az 1883: XLIV. t.-cz. életbelépte előtt követett volna el ilynemű sikkasztást: erre vonatkozói a gajelen határozat az 1876: XV. t.-cz. 42., 47. és 52. §§-nak, továbbá az 1883: XLIV. t.-cz. fentebb idézett szakaszaival a fenforgó kérdést illetőleg teljesen egyező rendelkezései erejénél fogva, az anyagi büntető törvényeket illetőleg azonban a BTK. 2. §-ának figyelembe vételével alkalmazandó. (48. sz. curiai döntvény.) Gr. VI. 1933. Gl. VIII. 2739. Aki a hivatalos pénzből teszi le ezen hivatala után leteendő óvadékot,. sikkasztásban bűnös. C. 6051/903. Gr. VI. 1934. Hivatalos fával magánlakásban való fűtés a 462. §. alapján büntetendő. C. 9050/91. Gr. VI. 1935. Bélyegjegyeknek beadványokról való leszedése a 462. §. alapján büntetendő. C. 4161/83. Gr. VI. 1936. Vasúti menetjegyek árának elsikkasztása a pénztáros által. Curia. 10.541/903. Gl. XI. 460. Okmánybólyeg helyett adott pénz elsikkasztása a községi segédjegyzö' által. Gl. XI. 461. Bélyeg helyett adott pénz elsikkasztása. Gl. XII. 333. A hivatali sikkasztás elhatárolása a magánsikkasztástól. Gl. VIII. 2733—2737. 463. §. Postakézbesitési könyv meghamisítása esetén a sikkasztás a 463. szakasz alapján büntetendő. Curia 11.233/90. Gr. VI. 1937. Pénzeslevél megsemmisítése mellett postatiszt által elkövetett hivatali sikkasztás a 463. §. alapján büntetendő.* C. 948/96. Gr. VI. 1938. Szolgabirósági írnok által a pénznapló meghamisításával elkövetett több rendbeli sikkasztás anyagi halmazat. C. 6441/903. Gl. XI. 462. Postahivatalnok által a pénzeslevél megsemmisítésével (200. §.) elkövetett két sikkasztás folvtatólagos egység. C. 8923/903. GL XI. 463. Végrehajtó által hamis hivatalos jelentéssel (393. §.) palástolt s késedelmes befizetéssel elkövetett két sikkasztás folytatólagos egvség. Gl. XI. 464. Okirathamisitással kapcsolatos hivatali sikkasztás. Gl. XII. 334.Birósági végrehajtóra a 464. szakasz nem alkalmazható. Curia 377/87. Gr. VI. 1939. Kárnak teljes, de nem az óvadékból történt jóvátétele esetén nem alkalmazható a 464. szakasz. Curia 351/93. Gr. VI. 1940. Gl. VIII. 371. Xatits-Sándor: Döntvények 11