Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. I. kötet (Budapest, 1910-1911)

BTK. 414. §. 151 fizetésre felszólittatott. Fizetés felvétele nem szükséges. C. 2942/93. Gr. VI. 1787. A vagyonbukott, aki örökségéről lemond, nem követi el a csalárd bukás büntettet. Szegedi tábla 10.139/97. Gr. VI. 1788. Gl. VIII. 2584. Segéd, aki a bukottal egyetértve koholt követelést érvényesit. Curia 5132/84. Gr. VI. 1789. Könyvhamisitás álkövetelés biztosítása végett nem segély a bukásnál, hanem önálló okirathamisitás. C. 5132/84. Gr. VI. 1790. Hitelezők megkárosítására irányuló szándék vélelmezendő, ha a fizetés a rendes üzletkörön kivül történt. C. 12.245/90. Gr. VI. 1791. Üzletkörön belül tett rendes fizetések fizetésképtelenség esetén sem esnek a 414. §. 3. pont alá. C. 3741/90. Gr. VI. 1792. Vádlott üzlete kezdettől fogva roszszul ment, adósságai folyton szaporodtak, állandóan fizetési zavarokkal küzdött és fizetésképtelenségét már a hitelezői védegyletnek bejelentette s hitelezőinek egyezséget ajánlott, mely azonban nem sikerült. Vádlott akkor, midőn a csődöt megelőzően több napon át üzleti áruit elidegenítette, fizetésképtelen állapotban volt s erről tudomással is birt. A fizetésképtelenség tudatában az üzleti áruknak értéken aluli elidegenítése a hitelezők megkárosítására irányuló czélzatot magában foglalja. Ily tényállás mellett a vádlott terhére megállapított vádbeli cselekmény a Btk. 414. §. 1. pontja alá eső csalárd bukás összes alkotó elemeit kimeríti. (Jogt. btő. II. 12.) Zálogjog engedélyezése által a csalárd bukás bevégeztetik, habár a hitelező később a zálogjogról lemond. A kedvezményezett hitelező nem büntethető. A cs. bukás a vétkes bukást absorbeálja. Gl. XII. 242. A hitelezők egy részének kielégítése e czélra kapott pénzzel. Fölmentés. C. 8201/905. Gl. XII. 243. A bíróság a bűnvádi uton megtorolható vagyonbukás egységes voltánál fogva nincs kötve ahhoz, hogy csupán a kir. ügyész által vádba tett pontok szerint állapítsa meg a bűnösséget,, hanem minősítheti a. vádbeli cselekményt a kifejtett tényálláshoz képest a Btk. 414. és 416. §-ának bármelyik esete szerint és igy a kir. tábla az által, hogy a kir. ügyész indítványától eltérően a vádlottat a Btk. 414. §-ának 3. p.-ban meghatározott csalárd bukás bűntettében mondotta ki bűnösnek, nem hozott ítéletet törvényszerű vád nélkül. — II. A fizetésképtelenség beállta után az üzleti áruknak a hitelezők elől elvonása és értéken alul eladása, nemkülönben az egyes hitelezők kielégítése a többi ki nem elégített hitelező vagyonjogi érdekeinek sérelmével jár, miről a vádlottnak, a dolog természeténél fogva, kétségtelen tudomása volt; maga ez a tudat már átfoglalja a megkárositási szándékot. — III. Rendkívül nyomatékos enyhítő körülményül vétetett a büntetlen előéleten és beismerésen felül, hogy vádlott a károsító ügyletet ügyvéd tanácsára kötötte s hogy utóbb a káros ügylet által elvont kielégítési alap jelentékeny részét a csődtömeg javára visszaszerezte. (Jogt. btő. II. 58.) Büntetendő vagyonbukás feltételei kereskedővel szemben. Gl. XIV. 208. Kereskedő csalárd bukása az áruk értéken alóli elidegenítése által. Bűnsegéd, aki az árukat megvette. Gl. XIV. 209. Annak megállapítására, hogy forog-e fenn materiális csőd, a csődleltár és a hitelezők táblás kimutatása szolgál. Gl. XIV. 216. Lejárt apróbb követelések kifizetése a fizetésképtelenség tudatában is nem állapítja meg a csalárd bukás bűntettét. Gl. XIV. 211. Megállapítandó, hogy fennforog-e materialis csőd, tényleg me^ha-