Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. I. kötet (Budapest, 1910-1911)

BTK. 54. §. szabott pénzbüntetés felerészben sem fordítható közig, fogházak fentartására. Gl. XIV. 2. A BTK. alapján kiszabott pénzbüntetés átváltoztatásánál a BTK. 53. §-ának 1. bekezdése szerint 1 írttól 10 frtig, vagyis 2 koronától 20 koronáig egy nap számitható lévén, 50 korona pénzbüntetés helyett 3 napnál kisebb tartamú szabadságvesztés-büntetés ki nem szabható. A hivatkozott törvényszakaszt sérti az oly Ítélet, mely az 50 korona pénzbüntetés behajthatatlansága esetén alkalmazandó fogházbüntetést 2 napi tartamban állapította meg. Gr. VI. 40. Az 1880:XXXVII. t.-cz. 9. §-a az egyenes adók, jövedékek és közvetett adók és illetékek iránt fenálló törvényeknek és a törvény által fentartott szabályoknak megsértését tárgyazó büntető intézkedéseket csak annyiban érintetlenül hagyván, a mennyiben a magyar büntető törvénykönyvek intézkedései azokat meg nem változtatták, a BTK. 53. §-a szerint pedig a pénzbüntetés tartama, ha az főbüntetésként állapíttatott meg, 6 hónapon tul nem haladhatván, a törvényszék Ítélete helybenhagyatik. C. 9958. sz. 1880. Gr. VI. 41. Összbüntetés esetén a mellék pénzbüntetés átváltoztatása érintetlenül hagyatik. C. 5089/1902. Gr. VI. 42. Összbüntetés a mellékpénzbüntetésre is kiterjed. C. 8320/902. Gr. VI. 43. L. e szakaszhoz Jogt. btő. II. 134. 54. §. Mellékbüntetések mindenkire kiszabandók, ha a BTK. a mellékbüntetés alkalmazását rendeli, ha nem is viselhet az illető hivatalt és nem is gyakorolhat politikai jogokat (pl. cigányasszony). C. 8924. sz. 1880. Gr. VI. 44. Mellékbüntetés életfogytig tartó fegyházbüntetés esetén is kiszabandó. C. 6405/1881. Gr. VI. 45. A mellékbüntetés tartama a BTK. 57. §-a értelmében csak a szabadságvesztés-büntetés befejeztével vehetvén kezdetét, a törvény a vádlott ellen mellékbüntetésként kiszabott hivatalvesztést és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését arra az esetre tekinti megállapítottnak, ha a vádlott ellen életfogytig tartó fegyház helyett határozott idejű szabadságvesztés-büntetés hajtatnék végre. C. 4443/1891. Gr. VI. 46. Fegyenczekre is kiszabandó a mellékbüntetés, ha az 1880. évi XXXVII. t.-cz. 35. §-a esetében uj büntetést kapnak. C 1817. sz. 1889. Gr. VI. 47. A BTK. 54. §-a második bekezdésének rendelkezése azon esetekre, melyekre vonatkozólag a törvény, eltéröleg az 55. §-tól, nem „hivatalvesztést", hanem a „viselt hivatal elvesztését" rendeli, nem alkalmazható. Gr. VI. 48. Gl. VIII. 71. Hatóság elleni erőszak correctionalisatiója esetén a mellékbüntetés nem az 54. §., hanem a 169. §• alapján mellőzendő. C. 6012. sz. 1890. Gr. VI. 49. Szemérem elleni bünetett correctionalisatiója esetén a mellékbüntetés a 250. §. értelmében nem alkalmazható. C. 2925. sz. 1892. Gr. VI. 50. Vádlott csakis vétségben volt bűnösnek kimondandó és ennek folyományaként a BTK. 223. §-a alapján a hivatalvesztés kimondása helyt nem foghat. C. 1892. évi 8695. sz. Gr. VI. 51. Gl. VIII. 69. A politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésére vonatkozó rendelkezést mellőzni kellett, mert e mellékbüntetés a BTK. 415. §-ának 2. bekezdése szerint csak csalárd bukás büntette miatti elitélés esetében állapitható meg, vádlott pedig vétségben mondatott ki bűnösnek. C. 1896. évi 7409. sz. Gr. VI. 52. Nyereségvágyból elkövetett (sik-