Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. I. kötet (Budapest, 1910-1911)

120 BTK. 351—355. §§. cselekménye a bűnösség szempontjából tulajdonkép már akkor bevégeztetett, midőn vádlott a sértettnek tudomására hozta, hogy a röpiratot közzé fogja tenni, ha a sértett nem fizet hallgatási dijat. Jogt. btő n. 200. A 351. §. szerinti zsarolás befejeztetik a fenyegetéssel, kár bekövetkezése nem szükséges. C. 6036/88. Gr. VI. 1357. Aki adósát azzal szólitja fel a fizetésre, hogy nem fizetés esetén őt mint késedelmes adóst a hírlapokban fogja fizetésre felszólitani, a 351. §. alá eső zsarolást követ el. C. 8209/95. és 96. Állandó gyakorlat. Gr. YI. 1358. Olyan felhivás, melyből a közzéteendő nyilatkozat határozottan nem világlik ki. nem esik a 351. §. alá. C. 4779/76. Rágalmazó állítás közzétételével való fenvegetés. C. 6305/905. Gl. XII. 202. A fenyegetés — befejezés. Az állás — vagyoni haszon. C. 5220/907. GL XIV. 174. Becsületsértő közlemény közzétételével való fenvegetés. C. 998/904. Gl. XI. 341. 352. §. Zsarolás kísérlete. C. 1776/904. Gl. XI. 342. 353. §. Feljelentéssel való fenyegetés, mert a fenyegetett orvos állítólag egy beteget megölt, a 353. §. 1. p. alap- 1 ján büntetendő. C. 2327/88. Gr. VI. 1360. A 351. §. 2. p. szerinti bűntett fenforog. ha a hivatalos rendelet valótlan. C. 1643/85. Gr. VX 1361. Minősített zsarolás. Bevégzés kísér- j let. Gl. XH. 203—205. Minősített zsarolás a 353. §. 1. p. szerint. Gl. VIII. 1973—1979. Minősített zsarolás a 353. §. 2. p. szerint. Gl. VHI. 1980—1984. 355. §. A sikkasztás tárgya. Gl. VIII. 1985— 1993. Birtokbajutás módja a sikkasztásnál. Gl. VILI. 1994—2004. Jogtalan eltulajdonítás és elzálogosítás ismérvei. Gl. VITI. 2007— 2016. Eltulajdonítás elszámolási viszony „ esetén. Gl. VILI. 2017—2023. Óvadék elsikkasztása és bizományi sikkasztás. Gl. VTJI. 2024—2028". Eltulajdonítás és elzálogosítás módja. Gl. VLLL. 2029—2037. Vagyoni haszon és kár a sikkasztásnál. C. 3065/99. Gl. VTH. 2040. C. 4078/903. Gl. VILI. 2041. Folytatólagos sikkasztás. C. 1440/95. Gl. VLLL. 2043. C. 10.893/900. Gl. VIII. 2044. Magánokirat hamisítással kapcsolatos sikkasztás. Gl. VILI. 2045— 2048. Védő azért jelentett be semmiségi panaszt, mert sértett és vádlott közt polgári természetű elszámolási jogviszony forogván fenn, vádlott cselekménye büntető uton nem üldözhető. Minthogy azonban vádlott köteles volt a vevőktől, a sértett megbízása folytán beszedett pénzt teljes összegében beszolgáltatni a sértettnek, s arra nem volt feljogosítva, hogy a beszedett összegből provisióját és havi fizetését levonhassa, oly polgári természetű elszámolási jogviszony fel nem ismerhető, amely a bűncselekmény tényálladékának megállapítását kizárná. Jogt. btő LL 1. Xem vétetett figyelembe vádlott azon védekezése, hogy a tulajdonjoga fentartására vonatkozó kikötés, kiskorúsága miatt érvénytelen lévén, vádlott az érvénytelen kikötés megszegésével nem követett el bűncselekményt, mert a vádlott szerződését apja is aláirta mint kezes, s igy az apa hozzájárulván fiának a vételéhez, az magánjogilag érvénytelennek már ezért sem tekinthető. Jogt. btő H. 48. Sikkasztás forog fenn, mikor a prolongáczionális váltó nem a meg-