Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. I. kötet (Budapest, 1910-1911)

BTK. 349—350. §§. Rablás kísérletével kapcsolatos szándékos emberölés kísérlete esetén nem alkalmazható a 349. §. 2. pont. C. 11.412/1883. Gr. VI. 1326. Rablás után elkövetett cselekmények, habár a rablott tárgy megtartása czéljából követtettek el, nem egyesithetök a rablással a 349. §. szabályai szerint. C. 565/87. Gr. VI. 1327. A 349. §. szerint tettestárs az is, aki az ingóságokat más szobából elviszi, mialatt társai a sértettek ellen eröszakot és szándékos emberölést követnek el, ha szándéka ez utóbbi cselekménvre is kiterjedt. C. 5075/907. Gl. XIV. 171 Rablás kísérlete esetén is alkalmazandó a 349. §. C. 10657/899. Gr. VI. 1328. Gl. VIII. 1905. Rablás közben véghezvitt könnyű testi sértés esetén nem alkalmazható a 349. §. C. 1889. évi 4484. sz. Gr. VI. 1329. Rablás közbon elkövetett testi sértés csak a 349. §. 2. pont alapján büntetendő összbüntetés mellőzendő. C. 4709. sz. 1897. Gr. VI. 1330. Gl. VIII. 1898. Habár az esküdtek külön a rablást, külön a testi sértést állapították meg, ez a körülménv nem szolgálhat az anyagi halmazat megállapításának alapjául/hanem ebben a*z esetben is a 349. §. alkalmazandó. 0. 5006, 902. Gr. VI. 1331. Gl. VIII. 1908. Több ember megölése esetén is nem halmazat állapítandó meg, hanem a büntetés a 349. §. utolsó bekezdése értelmében szabandó ki. C. 2231/99. Gr. VI. 1332. Gl. VLTI. 1903. Tettestárs, ki akár rablásban, akár az ölésben mint tettes részt vett. C. 8909/91. Gr. VI. 1333. Gl. VIII. 1906. 350. §. —» Sikerre nem vezetett fenyegetés vagy erőszak csak kísérletet képez. C. 4302/98. Gr. VI. 1334. Befejezett a zsarolás, ha vádlott csak részben is eleget tett a kényszerítő kívánságának. C. 3474/899. Gr. VI. 1335. Az oly cselekményeknél, melyeknek főismérvét az erőszak képezi, mindazok, akik fenyegető jelenlétükkel is az erőszakoltakra hatást gyakorolnak, a BTK. 70. §-a értelmében tettestársaknak tekintendők. C. 6134/87. Gr. VI. 1336. Halmazat nincs, ha becsületsértő kifejezések használtattak zsarolás közben. C. 3728/890. Gr. VI. 1337Halmazat nincs személyes szabadság korlátozásával (323. §.), midőn a zsarolás bezárás által követtetett el. C. 7751/890. Gr. VI. 1338. A zsarolás tényeleme nem a követelés jogtalansága, hanem, bár jogos követelésnek, de jogtalan módon való érvényesítése. C. 4957/90. Gr. VI. 1339. Különbség a rablás és zsarolásnál előforduló erőszak között. Curia 4207/89. Gr. VI. 1340. Gl. VIII. 1910. A sértett fél 1 evetkőztetése azon célból, hogy azt valamely követelés kifizetésére bírják, zsarolást képez. C. 71S9/95. Gr. VI. 1341. Fortély nem erőszak; váltó aláíratása fortélvlval nem büntethető. C. 10186/89. Gr. VI. 1342. Zsarolás csak akkor forog fenn. ha a fenyegetés a fenyegetettnek tudomására jutott. Más egyénhez irt levél nem zsarolás. C. 9466/892. Gr. VI. 1343. Gl. VHI. 1919. Kényszer nem állapíttatott meg. midőn sértett állította, hogy közjegyzői okirat kiállítására kényszeríttetett. C. 5075/880. Gr. VI. 1344. Csoport tagjai, akik a vendéglő helyiségét azon szándékkal lepik el, hogy más vendégek elriasztassanak, akkor is zsarolásban bűnösök, ha különös erőszakot vagy fenyegetést nem fejtenek ki, de pénzfizetés ellenében elhaarvják a helviséget. C. 7409/901. Gr. VI. 1345. Gl. VIII. 1928. Erőszak nem kifejezetten vagyoni haszon szerzése céljából nem alkotja meg a zsarolást, hanem személyes szabadság megsértését ké-