Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])

50 8. §. — Mentes ingatlan vagyonátruházások. A bíróság ítélkezésében abban a tekintetben merült íel ellentét, hogy az erdőingatlan gazdasági müvelésre szánt ingatlan-e s ennélfogva azoknak az átruházását az illetékmentesség, megilleti-e vagy sem? Az illetékmentesség szóbanlévö korlátozásának egyik tényezője, hogy az ingatlan gazdasági müvelésre legyen szánva, amit — megszorító rendelkezés hiányában — akként kell értelmezni, hogy az alatt mindazokat az ingatlanokat kell érteni, amelyeknek terméshozama emberi munka kifejtését igényli. Ennek a munkának a termés létrehozására kell közrehatnia (ültetés, vetés nevelés, gondozás, védelmezés, stb) nem pedig a termésnek az ingatlantól való puszta elválasztására, s éppen ezért nem lehet gazdasági müvelésre szánt ingatlannak tekinteni a bányákat, amelyeknél a termést emberi munka által nem érintett természeti folyamat hozta létre, amelyet az emberi munka csak birtokába vesz. De az a körülmény, hogy a gazdasági müvelésnek, vagyis a termés eredményére közreható emberi munkának a mértéke, sok-e vagy kevés, a gazdasági müvelés fogalma szempontjából közömbös, annál is inkább, mert a megművelésre felhasznált munka mennyisége mindig viszonylagos. A gabona termelésénél felhasznált munka, a szőlő- vagy veteménygazdaságnál igényelt munkamennyiséghez viszonyítva kevés, a legelő- vagy erdőgazdaság munkaszükségletéhez viszonyítva pedig sok. Ugyanebből következik, hogy a gazdasági müvelés szempontából az is közömbös, hogy a müvelés rendszeres (üzemtervszerü)-é vagy rendszertelen, mert ez a munka minőségének a kérdése. De mindebből következik az is, hogy nincs jogosultsága annak a felfogásnak, amely gazdasági müvelésre szánt ingatlan alatt csak a mezőgazdasági művelésre szánt ingatlant érti, s abból az erdőgazdasági müvelésre szánt ingatlanokat kirekeszteni véli, mert a kettő között a termés létrehozására irányuló gazdasági megművelés szempontjából nincs különbség, az pedig, hogy a gazdasági megművelés: élelmezési, ruházati vagy építési anyagok termelésére irányul, törvényéé rendelkezés hiányában közömbös. (316. számú jogegységi megállapodás. — 1938.) Az Országos Földbirtokrendező Bíróság által juttatott ingatlannak a juttatott által történő továbbátruiházása vagyonátruházási illeték alá esik abban az esetben is, ha az átruházás az Országos Földbirtokrendező Bíróság hozzájárulásával történik. Az 1929:XXV. tc. 1. §-a az 1920:XXXIV. tc. 8, §-át, és az