Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])
48 8. §. — Mentes ingatlan vagyonátruházások. kel kapcsolatban az államkincstár akár mint eladó, akár mint yevö köti. Nyilván téves tehát a panaszolt határozatnak olyan értelmezése, mintha az illetékmentesség csak arra az esetre terjedne ki, ha a K. O. F. által kötött jogügyletekben az államkincstár akár mint eladó, akár mint vevő szerepelne. A felhívott törvényhely szerint ugyanis két esetről történik rendelkezés, amit a törvényben használt, „nemkülönben" kifejezés kétségtelenné tesz. Az egyik eset: ha a jogügyletet maga a K. 0. F. köti, a másik eset pedig az, amikor a K. 0. F.rnek közvetítésével, vagy az általa kötött jogügylettel kapcsolatban az államkincstár akár mint eladó, akár pedig mint vevő szerepel. Adott esetben ugyan nem eladó és vevő között létrejött jogügyletről,, hanem ingatlanoknak árverésen történt megszerzéséről van szó, ez azonban különbséget nem tesz, mert az 1920.-XXXÍV. tc. 103. §-ának első bekezdése szerint ingatlannak árverésen történt megszerzése esetén az illetékre ugyanazok a szabályok állanak, amelyek az adásvételre érvényesek, amiből nyilván következik, hogy a felhívott törvényhelyeken biztosított illetékmentesség ingatlanoknak árverésen történt megszerzése esetére is vonatkozik. (1834. számú elvi jelentőségű határozat. — 1934.) A közérdekű birtokműveletekkel foglalkozó pénzintézetek ingatlanadásvételeinek az 1920:XXXIV. tc. 8. §-ának 3. pontjában, az 1928 :XX. tc. 1. §-ának 4. pontjában, illetve az 1931 évi 5.10G M. E. számú rendelet 1. §-ában meghatározott illetékmentessége, együttes adásvétel esetén, kiterjed: a gazdasági művelésre szánt ingatlanok alkotórészeit tévő azokra az útterületekre is, amelyek a gazdálkodás céljából szükséges közlekedést biztosítják. A m. kir. pénzügyigazgatóság megtámadott határozatában a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége által kormányhatóságilag jóváhagyott birtokeldarabolás útján eszközölt ingatlanok eladása iránt kötött szerződés alapján 5 h. 973 négyszögöl területű ingatlanok tekintetében a sérelmezett illetéket azon az alapon tartotta fenn, mert az 5100/19(31., M. E. sz. rendelet 1. §-a szerint a közérdekű brtokmüveletekkel foglalkozó pénzintézetek ingatlan adásvételeinek az illetékmentessége csak a gazdasági müvelésre szánt ingatlanok eladására terjed ki, az eldarabolás útján panaszosnak eladott birtokrészletből pedig 3. h. 973 négyszögöl területű ingatlan gazdasági művelésre alkalmatlan út. A m. kir. pénzügyigazgatóság ezen megállapítása a b-i községi elöljáróság azon jelentésén alapszik, hogy az ingatlanokból: az 1238/3. hrsz. ingatlan N. dűlőben út 1 h. 110 négyszögöl, az 1238/5. hrsz. ingatlán N. dűlőben út 280 négyszögöl, az 1246/