Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])

S. §. — öröklés, ajándékozás illetékmentes. 31 X. Az „Országos rabbiképző intézet hallgatóit segélyező EczChajim egylet", — úgyszintén 2. a „magyar izraelitea kézmüés földművelési egylet" javára rendelt hagyományok illetékmentesek. A szóbanforgó illetékösszegek a néhai W. S. végrendeletén alapuló s a m. izraelita kézmű- és íöldmívelési egylet részére 5.000 frt-ban, az Ecz-Chajim segélyegylet részére pedig 10.000 frt-ban, a nevezett örökhagyónak hagyatékából készpénzben kifizetett hagyomány után szabattak ki s a panasszal megtámadott végzéssel azért tartottak fenn, mer a két egylet kizárólagosan felekezeti célt szolgálván, a hagyományok csak felekezeti, de nem közjótékonysági célra rendelteknek tekinthetők. Minthogy azonban a m. izraelita kézmű és íöldmívelési egyletnek célja, — a bemutatott 1898. évi jelentés szerint, — a nyerészkedés, vagy bármely anyagi előny kizárásával, kézművesek, gyári munkások és földmívesek kiképeztetése és szakképzettségük emelése által biztosított munkásexisztenciák megalapítása s ezen irányban kifejtett ténykedése által, a humanizmus gyakorlása mellett, kétségtelenül a közjó előmozdítása; az országos rabbiképző intézet hallgatóit segélyező egyletnek pedig, — kormá.nyhatóságilag megerősített alapszabályainak 1. és 5. §-a szerint, — a közadakozásból gyűjtött tőkelT kamataiból az évdíjakból ós kisebb s legfeljebb 10 frt-ig terjedő adományokból az országos rabbiképző intézet hallgatóinak segélyezése által a közjótékonyságnak gyakorlása; minthogy továbbá mindkét egyletnek ezekben megjelölt alapszabályszerü célja a közjótékonysági, illetve az országos rabbiképző intézet ténykedésének s a rabbiképzésnek előmozdítása által a közoktatás fogalma alá esik: a fentebb említett hagyományok az 186&XXIII. tc. 21. §-a alapján közoktatási, illetve közjótékonysági célokra rendelt s ennélfogva illetékmentes hagyományoknak voltak kimondhatok, annál is inkább, mert az idézett törvény arra nézve, hogy a tudományos, közoktatási és közjótékonysági célokra rendelt örökségek, hagyományok és ajándékozások vallásfelekezeti jellegűek-e vagy nem, egyáltalán semmiféle megkülönböztetést nem tesz: a törvény rendelkezéseinek az alkalmazásában ilyen tekintetből való korlátozása tehát helyt nem foghat. (379. számú elvi jelentőségű határozat. — 1901.) Szegény tanulok segélyezésére rendelt hagyományok illetékmentesek. A panaszos részére átengedett 400 K hagyomány a hagyatéktárgyalási jegyzőkönyvben foglalt kijelentés szerint külön alap gyanánt kezelendő és annak kamatai a román szegény