Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])

S. §. — öröklés, ajándékozás illetékmentes. 31 X. Az „Országos rabbiképző intézet hallgatóit segélyező Ecz­Chajim egylet", — úgyszintén 2. a „magyar izraelitea kézmü­és földművelési egylet" javára rendelt hagyományok illeték­mentesek. A szóbanforgó illetékösszegek a néhai W. S. végrendele­tén alapuló s a m. izraelita kézmű- és íöldmívelési egylet ré­szére 5.000 frt-ban, az Ecz-Chajim segélyegylet részére pedig 10.000 frt-ban, a nevezett örökhagyónak hagyatékából készpénz­ben kifizetett hagyomány után szabattak ki s a panasszal meg­támadott végzéssel azért tartottak fenn, mer a két egylet ki­zárólagosan felekezeti célt szolgálván, a hagyományok csak fe­lekezeti, de nem közjótékonysági célra rendelteknek tekinthe­tők. Minthogy azonban a m. izraelita kézmű és íöldmívelési egy­letnek célja, — a bemutatott 1898. évi jelentés szerint, — a nyerészkedés, vagy bármely anyagi előny kizárásával, kézmű­vesek, gyári munkások és földmívesek kiképeztetése és szak­képzettségük emelése által biztosított munkásexisztenciák meg­alapítása s ezen irányban kifejtett ténykedése által, a huma­nizmus gyakorlása mellett, kétségtelenül a közjó előmozdítása; az országos rabbiképző intézet hallgatóit segélyező egyletnek pedig, — kormá.nyhatóságilag megerősített alapszabályainak 1. és 5. §-a szerint, — a közadakozásból gyűjtött tőkelT kamatai­ból az évdíjakból ós kisebb s legfeljebb 10 frt-ig terjedő ado­mányokból az országos rabbiképző intézet hallgatóinak segé­lyezése által a közjótékonyságnak gyakorlása; minthogy to­vábbá mindkét egyletnek ezekben megjelölt alapszabályszerü célja a közjótékonysági, illetve az országos rabbiképző intézet ténykedésének s a rabbiképzésnek előmozdítása által a közok­tatás fogalma alá esik: a fentebb említett hagyományok az 186&XXIII. tc. 21. §-a alapján közoktatási, illetve közjótékony­sági célokra rendelt s ennélfogva illetékmentes hagyományok­nak voltak kimondhatok, annál is inkább, mert az idézett tör­vény arra nézve, hogy a tudományos, közoktatási és közjóté­konysági célokra rendelt örökségek, hagyományok és ajándé­kozások vallásfelekezeti jellegűek-e vagy nem, egyáltalán sem­miféle megkülönböztetést nem tesz: a törvény rendelkezései­nek az alkalmazásában ilyen tekintetből való korlátozása tehát helyt nem foghat. (379. számú elvi jelentőségű határozat. — 1901.) Szegény tanulok segélyezésére rendelt hagyományok illeték­mentesek. A panaszos részére átengedett 400 K hagyomány a hagya­téktárgyalási jegyzőkönyvben foglalt kijelentés szerint külön alap gyanánt kezelendő és annak kamatai a román szegény

Next

/
Oldalképek
Tartalom