Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])

Í9U:XLUL tc. 1. §. 205 A tanuknak és a szakéi löknek a bíróság előtt való megjelenési kötelezettsége törvényileg szabályozott állampolgári kötelesség, amelyre vonatkozólag a panaszos által tett az a bejelentés, hogy- a kitűzött határnapon megjelenésében mint törvényhatósági állalorvos hivatalos teendője miatt akadályozva van, olyan „hivatalos levelezésinek minősítendő, mely az illetékei!] jegyzék 4tí. tétele értelmében illetékmentes. (399. számú elvi jelentőségű határozat. — 1902.) A régi perrendtartás hatálya alatt megindított és az 1912 :LIV. te. 61. §-a értelmében a régi eljárás szabályai szerint folytatott rendes perben a periratok beadására közös megegyezéssel igénybevett halasztásnak a perfelvételi jegyzőkönyvbe való bejegyzése után az 1914:XLIII. tc. 1. §. 1. b) pontjában megszabott illetéket kell leróni. Ennek a panasznak a során az az eldöntendő vitás kérdés, hogv a régi perrendtartás hatálya alatt megindított és az 1912: L.IV. tc. 61. §-a szerint tovább is a régi eljárás szabályai szerint folytatott perben a periratok beadására közös megegyezéssel igénybevett halasztásnak a perfelvételi jegyzőkönyvbe való. bejegyzése után milyen illetéket kell leróni. A pénzügyigazgatóság panasszal megtámadott határozata a 2. §. 1. pontjának alkalmazását kívánja, ezt az álláspontot azonban a bíróság tévesnek találta a következő okokból: Az 1914:XLIII. tc. 89. §-a általános szabályként kimondja,, hogy a törvény életbelépte napjától kezdve ez a törvény irányadó a polgári bíróságok előtti eljárásban keletkező minden, iratra és határozatra, tekintet nélkül arra, hogy a bírói eljárást mikor indították meg. Egyéb rendelkezés az átmeneti időre, illetve a régi szabályok szerint tovább tárgyalandó perekre csak az ott részletesen felsorolt periratokra és a perfelvételi jegyzőkönyv illetékére van, más esetekre sem ez a szakasz,, sem a törvénynek más szakasza nem intézkedik. A törvénynek ez kétségkívül hiányossága, s ennek következtében az egyes, felmerülő esetekben az általános törvénymagyarázati sza bá-lyokból, továbbá az idézett törvény általános alapelveiből, céljából és egyes konkrét rendelkezéseiből kiindulva lehet és kell az új szabályok közül az alkalmazandót kikeresni. Az 1914*^XLIII. tc. rendelkezései általánosságban természetesen az 1911:1. tc. rendelkezéseit tartották szem előtt. Az egyes rendelkezések világosabb és határozottabb megjelölése céljából a Pp. megfelelő szakaszait is idézi. Ezek a szakaszok a törvénynek legszorosabb kiegészítő részei és semmiképen sem hagyhatók figyelmen kívül ott, ahol az 1911:1. tc. hatálya alatt folytatott perről van szó. Ott azonban, ahol a pert még a régi