Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])

202 Í9U:XLIII. tc. í. §. felsoroltak közé nem tartozik. Különösen nem lehet a pénz­ügyigazgatóság határozatában foglalt abból az okból fenntar­tani az illetéket, hogy a beadvány az idézés ismétlésére irá­nyult. A Pp. idézett 139. §-a ugyanis arra az esetre intézkedik, ha az idézés tényleg megtörtént, vagyis ha a keresetet az al­peresnek kézbesítették, de a tárgyalásra a felperes nem jelent meg és az alperes kérésére a bíróság az idézést feloldotta. Kétségtelen tehát, hogy csak a megtörtént idézés megújítását kérő beadvány esik magasabb illeték alá, itt azonban még az idézés meg sem történt, tehát ismételt idézésről szó sem lehet, hanem a meghiúsult idézés újabb megkísérléséről, ilyen bead­ványokra pedig a törvény magasabb illetéket nem követel. — Világosan kitűnik ennek a felfogásnak a helyessége, ha a tör­vény idézett szakaszának a célját is tekintjük. Ez a szakasz a per elhúzását akarta megakadályozni, illetve büntetni. Nem nyerhet tehát alkalmazást olyan esetekben, mikor a beadvány éppen ellenkezőleg a per elhúzásának a megakadályozását cé­lozza. (1420. számú elvi jelentőségű határozat. — 1918.) A perben a fellebbező ellenfele által a Te. 28. §-a értelmében be­nyújtott, de csatlakozást nem tartalmazó válasz az 1914:XLIII. tc. 1. §. 1. a) pontja szerint esik illeték alá. (354. számú jogegységi megállapodás. — 1940.) Indokolás az i9U:XLIII. tc. 22. §-ánál. Bűnvádi eljárásban az ügyvédi részéről a díjának és kiadásai* nak az általa képviselt fél ellenében való megállapítása iránt benyújtott kérvény az 1914:XLIII. tc. 1. §. 2. pontja, illetőleg az abban említett 1. b) pontja és az azt módosító rendelkezés sek szerinti illeték alá esik. (210. számú jogegységi megállapodás. — 1933.) Indokolás a bűnvádi eljárás illetékei-nél. A felperes ügyvédjének a perbíróság felhívására a bírósághoz intézett beadványa, amelyben az általa képviselt felperes helyes lakáscímét bejelenti, illetékköteles A fellebbező által képviselt H. I. felperes időközben laká­sát változtatta s így az általa folyamatba tett perből kifolyólag kézbesíttetni rendelt bírói intézkedések kézbesítése céljából hivták fel az ügyfelet az általa képviselt peresfél lakhelyének a bejelentésére, miért is az említett felhívások folytán benyúj­tott beadványok, mint perbeli beadványok, illetékmentesség­ben nem részesülnek. (33. számú elvi jelentőségű határozat. — 1897.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom