Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])

Törvénykezési illeték. (im.xLiu. tc.) í. §• 580011931. M. E. sz. r. 1. §. 1. és 2. pont; 1930.XXXIV. tc, 62. §; 630011932. M. E. sz. r. 2h. §. (5) bekezdés. Beadványok, jegyzőkönyvek. Az igénykeresettel élt felperes által a per folyama alatt a perbírósághoz benyújtott olyan beadványt, amellyel az igényelt ingókra felülfoglalást vagy új foglalást vezetett végrehajtatót is alperesként perbe kívánja vonni, ha az keresetlevél tartalmú (Pp. 129. §.): illetékezés szempontjából ujabb keresetlevélnek kell tekinteni. A beadványoknak a minőségét nem azoknak a felek által adott címe, hanem a tartalmuk szerint kell elbírálni. Ha tehát valamely beadvány a Pp. 129, §-ában előírtakat tartalmazza, azt keresetlevélnek kell tekinteni, A mostani kérdésnél főleg az döntendő el, hogy a felperesnek olyan beadványa, amely keresetlevél vagy keresetlevelet helyettesít és amellyel a felperes az eddig perbe nem idézett, végrehajtást vezetőt va^y felülfoglaltatót kívánja perbevonni — illetékezés szempontjából — újabb keresetlevélnek kell-e tekinteni, vagy csak egyéb beadványnak, avagy a korábbi kereset egy példányának? Ha a beadvány keresetlevél tartalmú, azt nem lehet egyéb beadványak tekinteni, hanem keresetlevélnek. Mihelyt a keresetlevélben a felperes új felet (név, foglalkozás, lakhely szerint Pp. 129. §. 2. pont) jelöl meg s az ellen is tényállást és kérelmet terjeszt elő, azt nem lehet csak a korábbi keresetlevél egy példányának tekinteni, hanem újabb keresetlevélnek, 13*