Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])

186 117. §. — A községi ingatlan vagyonátruházási illeték alapelvei. s abból folyólag benyújtott panaszok folytán merült fel annak eldöntésének szüksége, hogy a székesfőváros mely időponttól jogosult a felemelt illeték szedésére? II. A jogegységi tanács álláspontja a következő: Igaz az, hogy az emiitett határozat — mint szabálvrendelet az 1980:XVIII. tc. 44. §. (4) bekezdésében foglalt intézkedésre való tekintettel, csak a kihirdetést követő 15-ik napon — tehát 1932. február 6. napján lépett életbe, azonban vizsgálandó az a kérdés is, hogy az a határozat abban a részében, amelyben a felemelt illetékkulcsot már 1931. július 1-ével rendeli alkalmazni, törvényes-e? Áz 19pl:XIII. tc. 7. §. (6) bekezdése a belügyminisztert arra hatalmazta fel, „hogy a pénzügyminiszterrel egyetértve Budapest székesfővárosának megengedhesse, hogy a (2) bekezdés 2. pontján alapuló kötelezettségének a (3) bekezdésében szabályozott teljesítése ideje alatt" az illeték kulcsát felemelje. A székesfővárosnak a (2) bekezdés 2. pontján alapuló kötelezettsége az, hogy a Dunahídalaphoz évenként 2,000.000 pengővel tartozik hozzájárulni, a (3) bekezdésben szabályozott teljesítési idő pedig 1931. évi július 1-ével kezdődik s tart mindaddig, amíg a létesítendő két új állami közúti Dunahíd szorosan vett építési költségei stb. teljesen kiegyenlítve nincsenek. Ezekre, de az egész törvényszakasz céljára és rendelkezéseire is figyelemmel, különös tekintettel a (6) bekezdés azon intézkedésére, hogy a székesfőváros az általa évenként fizetendő 2,000XXX) pengőt elsősorban az 1.25%-osi illetékkulcs mellett befolyó illetékekből fizeti be a Székesfővárosi Dunahídalapba s csak ha ez nem lenne elég, tartozik a hiány fedezetéről költségvetésében gondoskodni, a jogegységi tanács úgy találta, hogy a törvény említett kitétele azt az időtartamot határozza meg, amely alatt a székesfőváros — érvényes szabályrendelet alapján — a magasabb kulcs alkalmazásával járó illetéket szedni jogosult. Vagyis a törvény, amikor az említett kötelezettség „teljesítése ideje alatt" való illetékkulcsfelemelésnek engedélyezésére adott felhatalmazást, ^megjelölte azt a kezdő és végső időpontot is, amelyek közt a felemelt illetékkulcs alkalmazható. ^Ebből folyólag pedig a szabályrendelet nem törvényellenes, hanem éppen a törvény rendelkezését követte akkor, amikor a magasabb illetékkulcs szedésének kezdő pontját 1931. július 1. napjában határozta meg. Tehát a felemelt kulcs szerinti illeték azok után a vagyonátruházások után követelhető, amelyeknél a székesfővárosnak az illetékhez való joga ezen a napon, vagy ezután nyílt meg. (214. számú jogegységi megállapodás. — 1934.)