Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])
102. §. — Vételi jogok megszerzése, és átruházása. 163 Ha a vételi ajánlat hatálya felfüggesztő feltételtől függ, ennek teljesüléséig az illeték befizetését függőben, kell tartani. (1556. számú elvi jelentőségű határozat. — 1922.) Indokolás az 1920:XXXIV. tc. 17. §-ánál. A parcellázási megbízási szerződést adásvételi jogügyletnek kell tekinteni abban az esetben, ha a megbízott az ingatlant meghatározott árban akkép veszi át, hogy annak következtében a megbízó az ingatlan dolog felett jogi uralmát elveszti és azt a megbízott saját nevében gyakorolja. A megbízó az ingatlan dolog felett a jogi uralmát akkor veszíti el, ha a megbízási szerződéssel a megbízott a kikötött vételárért a parcellázásra szánt ingatlanokat átveszi vagy átvenni köteles, mert ebben az esetben a megbízott az ingatlan szerzőjeként már a megbízási szerződés megkötésekor jelentkezik és pedig éppen úgy, mint minden más vevő s mert ennek következtében az ingatlan felett a jogi uralmat — ugyancsak a szerződés létrejöttétől számítva — egyedül ő, de már nem megbízotti minőségben, hanem mint az ingatlan szerzője .gyakarolhatja. (73. számú jogegységi megállapodás..) A „parcelázási megbízás"-nak címzett szerződés, ha abban a megbízott a netáni eladás eredményétől függetlenül meghatározott vételár fizetése ellenében jogot szerez ahhoz, hogy az ügylet tárgyát tevő ingatlant tetszése szerint eladhassa, vagy magának megtarthassa és birtokába vehesse s másrészről feltétlenül kötelezi magát a vételár megfizetésére és a közterhek viselésére, mint az ingatlan felett kötött adásvevés vonandó illeték alá. A „parcellázási megbízás"-nak címzett szerződés szerint a panaszos a netáni eladás eredményétől függetlenül meghatározott vételár fizetése ellenében jogot nyert ahhoz, hogy az ingatlant tetszése szerint eladhassa vagy megtarthassa, hogy 1907 március 1-én az ingatlan birtokába léphessen, viszont tartozott a vételárt feltétlenül megfizetni s a közterheket már 1907 január 1-től fizetni. A szerződés ezen tartalmához képest a panaszos megszerezte az ingatlanra vonatkozó teljes jogi uralmat, vagyis a tulajdonjogot. Minthogy pedig a tulajdonjognak meghatározott készpénzösszeg fizetése ellenében való megszerzése iránt kötött ügylet jogi minősége szerint adásvevési szerződés s minthogy az ügyletek nem a felek által használt elnevezések, hanem minőségükhöz képest esnek illeték alá, a panaszos terhére 4.3% illeték s a bejelentésnek 90 napon túli elmulasztása miatt bírság törvényszerűen íratott elő, annál is inkább, 11*
