Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])

98. §. — Adásvétel. 153 új vagyonátruházás jött létre, amely a rendes vagyonátruházási illeték alá esik. A k.-i házépítő szövetkezet megvette a b.-i tjkben foglalt hrsz. 89.047.40 négyszögölnyi kiterjedésű telektömböt oly célból, hogy azt kisebb telkekre felossza és a szövetkezet tagjainak átadja. Az adásvétel után járó átruházási illeték az egylet terhére előíratott s általa be is fizettetett A szövetkezet az általa megvett telket 177 birtokrészletre felosztotta s az egyes parcellákat tagjai között sorshúzás útján szétosztotta. Ily módon jutott B. L a fent jelzett telektőmbből a hrszi birtokrész birtokába, s miután az ezért járó árt lefizette, a kérdéses telekre nézve a házépítő szövetkezet által kiállított nyilatkozat alapján a telekkönyvi hatóság a panaszos javára a tulajdonjogot vétel címén bekebelezni rendelte. Ennek az ügyletnek alapján vettetett ki az illetékdíjjegyzék 1. tétele értelmében a panaszosra a panasz tárgyát képező ingatlan átruházási illeték. Az ügyfél az okból kéri ennek az illetéknek törlését, mert a jelen esetben tulaj donátruházás nem történt, újabb adásvételi ügylet a szövetkezet és annak tagjai között nem létesült, hanem itt csak a már megszerzett és az egyes tagokat bizonyos hányadig megillető részek osztattak el az egyes tagok között, mely megosztás után újabb illeték nem jár. A panaszos érvelése nem alapos, mert a cégjegyzett szövetkezet és a szövetkezet tagjai két egymástól teljesen különböző jogi alanyt képeznek, s így azáltal, hogy a szövetkezet, mint ilyen a kérdéses ingatlant egészben megszerezte s az átruházás után járó illetéket megfizette, az egyes tag, akire a szövetkezet tulajdonának egy részét akár formaszerű adásvételi szerződés, akár pedig egyszerű átadási nyilatkozat alakjában átruházta, az illetéknek az általa szerzett ingatlan után megfizetése alól fel nem menthető. A kereskedelmi törvénynek a szövetkezetekről szóló része ugyanis iszorosan megkülönbözteti a szövetkezetet annak egyes tagjaitól. így a 235. §. szerint az egyes szövetkezeti tagok fel vannak jogosítva a szövetkezetből előleges felmondás mellett kilépni, amint ezt a szövetkezeti alapszabályok 4. §-a is megállapítja; e szerint tehát a szövetkezet tagjaiban folytonos hullámzás állhat be anélkül, hogy a szövetkezet, mint ilyen, megszűnnék létezni. Továbbá a 237. §. szerint — amelytől az alapszabályok sem térnek el s nem is térhetnek el — a kivált tagoknak a szövetkezet tartaléktőkéjére és más vagyonára semmi igényük sincs, hanem csak a zárszámadás szerint reájuk eső üzletrészhez van joguk, amiből következik, hogy a szövetkezeti tagok a társulati vagyonrészhez csakis annak átruházása útján juthatnak, mert különben, ha a vagyon egy része őket, mint szövetkezeti tagoltat megilletné, azt kilépésük esetére is követelhetnék. Végre