Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])

67. §. Az illetékek visszakövetelése. 117 szaadni, mert kötelezettségeit nem teljesítette. Ilyen esetekben pedig a visszaadást az 19130: XXXIV. tc. már hivatkozott 67. §-a 5. pontjának második bekezdése értelmében újabb vagyonátruházásnak minősíteni nem lehet, a gazdasági lehetetlenülés miatt bíróilag hatálytalanított adásvételi szerződés folyományaképpen bekövetkező visszaadástól tehát ez alapon szintén nem lehet illetékeket követelni. (1630. számú elvi jelentőségű határozat. — 1929.) A bíróság által semmisnek nyilvánított, vagy eredeti érvénytelenség okából, a megkötésük időpontjáig visszahatóan hatálytalanított visszterhes ingatlan vagyonátruházásra vonatkozó jogügyletek után nem lehet illetéket követelni. Az 1920:XXXIV. tc. 67. §. 5. pontjának harmadik bekezdésében foglalt illetékjogi rendelkezésnek alapja, az illetékjog egyéb területén is érvényesülő az a jogelv, hogy illetéket csak érvényesen létrejött jogügyletek után lehet követelni, vagyis — hacsak az illetékjog kifejezetten mást nem rendel — nem lehet illetéket követelni azok után a jogügyletek után, amelyeknek megkötésekor a jogügyletek alaki és anyagi érvényességi kellékeit meg nem tartották s ennélfogva a jogügylet nem eredményezi azt az anyagi joghatást, amit a felek céloztak, avagy eredményezi ugyan, de azt az ügyletkötő felek egyike, bírói jogsegéllyel megszünteti. Minthogy a semmiség (abszolút érvénytelenség) a polgári törvények erejénél fogva (cogenter), a jogügyletek megkötésének időpontjától kezdve hat s azt nem kell bíróilag kimondatni, mert hivatalból figyelembe veendő s reá bárki, tehát az illeték kiszabásával megbízott hivatal is hivatkozhatik, a semmis jogügyleteket (szabad akarat hiánya, erkölcsileg tilos, vagy természetileg lehetetlen tartalom, az akaratnyilvánítás alaki hiánya) éppen ezért, mert nem eredményezhetnek anyagi joghatást, a bíróság nem érvényteleníti, hanem — az ügyletben részes felek akarata ellenére is — megállapítja, hogy azok semmisek, s ennek következményeként megtagadja az azokra alapított követelés érvényesítését. Nem lehet vitás, hogy azok után az átruházások (jogügyletek) után, amelyeknek semmisségét a bíróság a fennforgó eredeti érvénytelenség miatt megállapítja, a kiszabott illetékeket befizetésük előtt bármikor előterjesztett kérelemre törölni kell, ha pedig már befizették, a befizetéstől számított 5 év eltelte előtt előterjesztett kérelemre vissza kell téríteni A megtámadható jogügylet (menthető és lényeges tévedés, megtévesztés, lelki kenyér, stb,) a kötéskor hatályba lép s a megtámadás folytán hozott bírói döntésig érvényesen fenn-