Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])

110 67. §. — Az illetékek visszakövetelése. -désünk szerint akkor tekintendő, ha mindkét szerződő fél azoknak a kötelezettségeknek, melyeket a szerződésben vállalt, vagy amelyekre őt a törvény enélkül is kötelezi, eleget tesz. (40. számú jogegységi megállapodás.) Ea szerződő felek az ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződést annak foganatbamenetele előtt visszavonták s a tulajdonjogi bejegyzés mellőzése iránti kérvényt az ingatlannak a vevő javára történt bejegyzése előtt benyújtották, az illetékkötelezett fél az adásvételi jogügylet után kiszabott illetéknek törlését vagy visszafizetését kérelmezheti. A panaszhoz csatolt nyilakozattal Bizonyítva van, hogy az illetékszabás tárgyát képezett szerződést a felek visszavonták, s az ugyanott csatolt községi bizonyítvány megerősíti azt a különben kifejezetten kétségbe nem vont tényt, hogy a panaszos a megvett ingatlant tényleg birtokba nem vette. Éhhez képest a jogügylet tényleg nem ment foganatba, — mert foganatbamenetel csak akkor forog fenn, ha mindkét szerződő fél részéről a teljesítés megtörtént, vagyis adásvételnél, ha a vevő a tárgyat és az eladó az ellenszolgáltatást átvette, jelen esetben azonban a tárgy átvétele meg nem történt. Igaz ugyan, hogy a szerződés alapján a tulajdonjog a beszerzett telekkönyvi iratok szerint a vevő javára a 10.707. tk. 1906. sz. végzés alapján bejegyeztetett, azonban az említett végzés fogalmazványára vezetett feljegyzés szerint a bejegyzés 1906 december 15-én történt, már pedig az ügylet visszavonását bejelentő, s a tulajdonjog bejegyzés mellőzése iránti kérelmet tartalmazó 10.882. tk. 1906. sz. kérvény még 1906 december 14-én érkezett a telekkönyvi hatósághoz, már pedig ennek a kérvénynek a hatályossága s az abból folyó jogkövetkezmények a benyújtással nyert rangsor és időpont szerint bírálandók el, amikor a tulajdonjog panaszos javára tényleg még bejegyezve nem volt, következésképen a később történt bejegyzést jogilag hatályos bejegyzésnek tekinteni nem lehet, — s illetve azt jogilag nem létezőnek kell tekinteni. Ehhez képest foganatbavétel és jogilag hatályos tulajdonjog bejegyzés hiányában mindazok a feltetelek fennforognak, melyek alapján a jogügylet visszavonása címén az illetékszabályok 99. §-a értelmében az illeték törlése kérhető. (822. számú elvi jelentőségű határozat. — 1908.) Midőn ingatlanok átruházását tárgyazó jogügylet a szerződő felek közös beleegyezésével — mielőtt a jogügylet foganatba ment vagy az ingatlan telekkönyvi bejegyzése megtörtént volna — megsemmisíttetik, de a megsemmisítés után a telekkönyvi