Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])

90 102. §. — A büntetés általános elve. BLZ illeték jogosságának a kérdése az is, hogy a foganatbamenetele előtt megszűnt jogügylettől jár-e illeték vagy sem, ennélfogva annak érdemleges elbírálását nem lehet megtagadni pusztán azért, mert a jogügylet megszűnésétől számítva a fellebbezés benyújtásáig már letelt az a 30 napi határidő, amelyen belül a jogügylet megszűnésére alapított törlési igényt — az 1886:XXIII. tc. 12. §-a értelmében — érvényesíteni kell, és pedig annál kevésbbé, mert a felhívott törvényben megállapított határidő csak azok után a jogügyletek után kiszabott illetékekre vonatkozik, amelyeket a jogügylet meghiúsulását megelőzőleg kiszabtak, illetve befizettek, mert hiszen törölni, illetve visszatéríteni csak kiszabott, illetőleg befizetett illetéket lehet, ellenkező felfogás mellett tehát a törlés, illetve a visszatérítés iránti igényt neim is lehetne érvényesíteni. (1134. számú elvi jelentőségű határozat. — 1913.) 102. §. A büntetés általános elve. Az állami költségvetés hiánya miatt törvényenkívülinek nevezett (exlex) állapot ideje alatt, az illeték le nem rovása miatt felemelt illeték nem követelhető. Az adókra és illetékekre vonatkozó törvények érvényessége a költségvetési törvény meghozatalához kötve nincs; csakis a törvények alapján a kincstárt illető adók és illetékek beszedésének joga függ a költségvetési törvénytől. Ennélfogva annak megállapítását, hogy a törvények alapján a kincstárnak mily adókhoz és illetékekhez van joga, az a körülmény, hogy a költségvetési törvény még ilieg nem hozatott, nem akadályozhatja. De miután költségvetési törvény meghozatala előtt az adók és illetékek be nem szedhetők, a fél nem kötelezhető arra, hogy a törvények szerint járó adót és illetéket a kincstárnak bármely módozat szerint is beszolgáltassa s így a bélyegben való lerovás útján való beszolgáltatás elmulasztásával nem követ el törvényszegést Miért is a lerovás körüli szabályok megszegésének következménye, vagyis az illetéknek felemelt mérvű alkalmazása nem lehet helyén az esetben, amidőn a lerovási kötelezettség oly időre esett, amikor a kincstárnak az adót és illetéket beszedni joga nem volt. Ezért a panaszos terhére az 1903. május 8-án esedékes illetéknek csupán egyszeresét tartja fenn a bíróság. (608. számú elvi jelentőségű határodat. — 1904.)