Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])

101. §. — Illetéktörlés hatálytalanított jogügyleteknél 83 szemben kártérítést követel, a szerződést nem lehet megszűntnek tekinteni, mert hiszen a kártérítési igény érvényesítője igényét az érvényesen fennálló kötelemre alapítja, s mert a kártérítési igény a szerződésnek éppen olyan joghatása, mint a teljesítés követelésére való igény, annak érvényesítésével a szerződést foganatba mentnek kell tekinteni, s ennek folytán nincs adva az illeték törléséhez való igény alapvető feltétele. Mindebből pedig az következik, hogy az 1868:XXIII. tc. 12. §-ának az ill. szab. 101. §-ába felvett határozmánya alapján az adós nem teljesítésében jelentkező szerződésszegés csak abban az esetben ad igényt a jogügylet után kiszabott (befizetett) illetéknek a törlésére (visszafizetésére), ha a hiteleiző eláll a szerződéstől, mintha azt meg sem kötötték volna, avagy a szerződés a tárgyi jog által elismert más jogi tény folytán szűnik meg, s a azt felek hiteltérdemlő módon bizonyítják, (351. számú jogegységi megállapodás. — 1940.) Ingó dolgok adásvétele esetén, ha a vételár teljes lefizetéséig az eladó tulajdonjogát fenn is tartotta és a vétel tárgya az eladóhoz a vételár nem fizetése miatt visszakerült, az ingó dolog vétele után kiszabott illeték nem törölhető, illetőleg a befizetett illeték vissza nem követelhető. Arra nézve, hogy ingó dolgok iránt kötött jogügyleteknél, mely esetben van helye illetéktörlésnek, az illetékszabályok 101. §-a rendelkezik. Az illetékszabályoknak ez a szakasza pedig akként rendelkezik, hogy a jogügylettől megszabott, vagy befizetett illeték csak abban az esetben törölhető, illetőleg fizethető vissza, ha az ingó dolgok iránt kötött kétoldalú szerződések a jogügylet teljesítése és foganatosítása előtt tökéletesen és végkép megszűnnek. Az illetékszabályoknak ez a rendelkezése tehát a kiszabott illeték törlését, illetőleg a befizetett illeték visszafizetését kizárólag arra az esetre korlátozza, ha a megkötött szerződés tökéletesen és végkép megszűnik, mielőtt az teljesedésbe és foganatba ment volna. Minthogy az adott esetben érvényesen megkötött szerződés alapján a vétel tárgyául szolgáló ingó dolog átadásával az eladó szerződési kötelezettségét teljesítette* és ennélfogva az ügylet a szerződés tárgyául szolgáló ingó dolog átadásával foganatba ment, az illetékszabályok idézett rendelkezésénél fogva a kiszabott illeték törlésének vagy a befizetett illeték visszafizetésének helye nincs. (194. számú jogegységi megállapodás. — 1933.) 6*